Harmadik adventi gyertya meggyújtása AlbertirsánAz idei Adventen minden héten más és más felekezet gyújtja meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. A harmadik, az öröm gyertya lángjának fellobbantására kis műsor keretében az albertirsai Baptista egyház vállalkozott. Nagyszerű kórus muzsikával, amolyan valódi öröm énekléssel varázsolta el a kis létszámú hallgatóságot.


La-Li Húsbolt Albertirsa - vasárnap is nyitva
December 13-tól már vásárolható a karácsonyi élő hal!


 

Az énekkar szépen, tisztán szóló hangjaiból egy más, új jellegű templomi hangzást ismerhettünk meg. Üdítő változatosság volt, a korábban megszokott tradicionális egyházi zenéléshez képest. Némi mosolyt csak az csal a számra szegletére, hogy egyik ének zenei világában egy régi, ’70-es évek korabei melódia csöppent elénk. Én két címen is ismertem, csak egészen más szöveggel – „A fény a napból jön”, vagy a „Ha minden nyelven” -. Régi építőtábori esték tábortüzei szinte nem múltak el anélkül, hogy ez a nóta, valamelyik gitáros fiatal repertoárjából elő ne került volna. A jelen így bizonyítja, hogy a zene örök, legfeljebb a szöveg változik.

Újvári Ferenc Baptista lelkipásztorA csodás énekek után Újvári Ferenc lelkipásztor mondott ünnepi beszédet. Beszédében párhuzamot állított a gyertya fénye és Jézus léte között, hiszen ahogy egy gyertya fénye képes utat mutatni a sötétben, úgy mutat utat lelkünk számára Jézus a lét sötétségében. Ide a csodás napsütéstől a halál sötétjén át jutottunk el. Kicsit érdekesnek ítéltem meg, hogy Krisztus születése előtti öröm vasárnapon miért kell pont a halálról beszélni, de a beszéd amúgy szép volt. Utána városunk polgármesterével és Major Judit alpolgármester asszonnyal közösen felkapcsolták a harmadik gyertya fényét. Hárman a harmadikat…

Mindezek ellenére úgy érzem, nagyszerű kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Megismerjük egymás vallását, énekeit, liturgiáját; megérthetjük a másik Istenképét. Mai, gyűlölködéssel teli világunkban az ilyen események, rendezvénysorozatok nagyon fontosak lehetnek a békés egymás mellett élés tanulásában, a tolerancia és egymás elveinek, világlátásának tiszteletben tartása szempontjából. Nagy örömömre szolgált, hogy bár kissé távolságtartó módon, de jelen volt az eseményen Szőke Károly, a város Kulturális bizottságának vezetője, valamint másik alpolgármesterünk, Szőke Szabolcs is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Első gyertya az albertirsai városi Adventi koszorún 2016.11.26-án.

A 2016. évi Advent városunkban eltér az eddigiektől. Minden héten más és más felekezet gyújtja majd meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. Az első gyertya lángjának fellobbantási ceremóniája a Római Katolikus Egyház műsorával vette kezdetét. A zenei összeállítás után Fazekas László polgármesteri köszöntője hangzott el, majd a gyertya meggyújtása után Mihály atya vette át a szót.

Adventi műsor - katolikus zenekarA program kezdetéig a gyermekek zenekara és kórusa szórakoztatta a szerintem kevés számú gyülekezőt. A fellépők igyekezete feledtette a helyenként hamiskás énekhangokat. Kiemelkedő volt viszont a fuvolista teljesítménye, aki a borongós, csípős, határozottan kellemetlen időben is csodálatosan szólaltatta meg hangszerét! ( Én tudom, hogy ez mekkora feladat volt! Innen is gratulálok Neki! ) Öröm volt hallani és látni, hogy a katolikus egyház is igyekszik haladni a korral és a régi templomi énekek mellett már ki is lépnek az épület falai közül és könnyen dúdolható, kellemes hangzású vallásos énekekkel is igyekeznek a fiatalok körében is népszerűek lenni.

Fazekas László megnyitójaEzt követően városunk polgármestere köszöntötte az ünnepet és nyitotta meg az Adventi ünnepségsorozatot. Elmondta, hogy az idén, szakítva a korábbi hagyományokkal, minden héten más és más felekezet ad ízelítőt az ő Adventi gondolataiból, így megismerhetünk négyet az albertirsai egyházak közül. Megtudhatjuk Krisztus születéséről vallott nézetekeit, betekintést kapunk liturgiáikba. Fazekas László beszéde után Major Judit alpolgármester meggyújtotta a város Adventi koszorúján az első gyertyát. (Sajnálatosnak tartottam, hogy egy ilyen horderejű kulturális program megnyitójáról pont a város Kulturális bizottságának vezetője és mindegyik tagja hiányzott -legalább egynek illett volna ott lennie-. Nehéz ilyenkor nem párhuzamot vonni a létező, de leginkább nem létező kulturális életünkkel. Ezzel természetesen önmagukat minősítik, de ha a városnak ilyen képviselőkre van szüksége, akkor nekik van ott a helyük, ahova szerintem nem valók… Mindezt nem tettem volna szóvá, amennyiben legalább valamelyik bizottsági tag -ha már a bizottság vezetőjének nem jutott eszébe kinevezni valakit!- szolgálati kötelezettségének tartotta volna, hogy a péntek-szombati kulturális programok legalább valamelyikén pofavizitet vegyen! )

Ma, elsőként -természetesen- a Római Katolikus egyház mutatkozott be az egyházak közül. Mihály Atya beszédében, többek között kaphattunk némi történelmi, hittörténeti visszatekintést az Adventről, sőt, magáról az Advent jelentéséről, valamint megtudhattuk, hogy mióta is létezik adventi koszorú és hogyan is volt ennek története. Ezen kívül egy mese is elhangzott, amiben kiderült, melyik állatnak mit is jelent a Karácsony; hogy a szamár, akinek őse jelen volt Krisztus születésénél mit is üzen nekünk, embereknek.

                                                               

A program keretében némi közös éneklésre és imádkozásra is volt lehetőség.

Utána némi forralt borozásra is volt alkalom, természetesen mindenkinek saját költségén! A szerény vásár két pavilonjában lehetőség van kézműves ajándékok megvásárlására is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

 

Albertirsán felavatták az új '56-os emlékművet.Akik most azt várják, hogy ömlengés következzen az irsai ’56-os megemlékezésről, azok most bizony tévednek! Ami viszont tény: az utóbbi évek szerintem legjobb, legnívósabb, igazán profin megszervezett és kivitelezett megemlékezését láthattuk, akik vettük magunknak a fáradságot, hogy ellátogassunk október 23-án vasárnap az ’56-os megemlékezésre és emlékmű avatásra. Örömmel konstatáltam, hogy a korábbi évekhez képest mintha az ünneplők végre többen lettek volna, mint a szereplők. Arra gondoltam, milyen szerencse, hogy most nem kell felkelni senki ellen, mert bizony nem, hogy két hetet, de két órát sem élne ezzel a lelkesedéssel a forradalom.

Résztvevők és szereplők az albertirsai '56-os megemlékezésen.Nem tudom a gyér érdeklődés az időjárásnak, az ilyesfajta ünnepek megkopásának, vagy annak tudható be, hogy elöregedő társadalmunkban 1956 emléke nem pontosan úgy él, mint ahogy azt újabban, főleg legújabban prezentálják nekünk.
Én még ellenforradalomnak tanultam, amolyan „szőr mentén” megfogalmazva ezt is. Kicsit később, amikor kíváncsiságomtól vezéreltetve szert tetten néhány ’56-os könyvre, az abban leírtak és a Köztársaság téren és szerte Budapesten fejjel lefelé felakasztott, szemmel láthatólag agyonvert emberek képeit láttam, akiket tömeg állt körül és néhány bátor hazafi éppen rugdosta a himbálózó hullát. Azt olvastam, hogy a fehér zászlóval a pártház épületéből kilépő Mező Imrét és a vele kijövő két katonát lelőtték. Olyan fényképeket láttam, hogy a felkelők a pártházba behatolva, onnan kiskatonákat kicibáltak és agyonlőtték őket, a holttestüket meggyalázták.
Aztán lassan a köztudatba is belopózott Nagy Imre és Maléter Pál neve, majd a többieké: Tildy Zoltáné, Kovács Béláé, Erdei Ferencé, Kéthly Annáé. Utóbbiak lettek volna a többpártrendszerre áttérni kívánó ország koalíciós partnerei a különféle pártok színeiben.
Az is világossá vált számomra, hogy 1956-ban a szovjet katonai megszállás, a sztálinista totális diktatúra ellen kelt fel a magyar nép. Ám azt a következtetést vontam le, hogy a felkelésben részt vevők többsége alapvetően a társadalmi berendezkedésen, tehát a munkáshatalomra épülő szocialista rendszeren nem kívánt változtatni. Kétségtelen tény, hogy akkor is voltak olyan törekvések, amik a félig feudális, félig kapitalista rendszert kívánták visszaállítani. Azt hiszem ez volt az, ami a szovjet csapatokat visszafordíttatta. Talán Kádár érezte úgy, hogy a szocializmus került, kerülhet veszélybe. Azt hiszem ezt mi sosem tudjuk meg, majd szép unokáink esetleg, az idő távlatából. Tehát a felkelést alapvetően a munkások, a diákok robbantották ki, ők vitték végig! Persze, hogy voltak közöttük magasabb végzettségűek, mérnökök, vezetők, orvosok, katonák és rendőrök, kiszabadított politikai foglyok, akik érthető okokból gyűlölték a rendszert.  Tehát sokféle magyar ember vett részt a forradalomban, de egyféle ember biztosan nem volt ott: polgár.
És most tessék, ennyi idősen kell megtudnom egy államtitkártól, aki még nálam is fiatalabb, hogy ott voltak a a pesti polgárok…
(Mint ahogy most hallom azt is, hogy Brüsszel Moszkva…. Bár én nem értek hozzá, de úgy emlékszem, mintha az EU nem rohant volna le tankokkal minket, hanem emlékeim szerint szépen és szabadon elmentünk a szavazófülke magányába és szavaztunk. Méghozzá ÉRVÉNYESEN! Tehát egy ÉRVÉNYES népszavazáson, szabad akaratunkból döntöttünk úgy, hogy Szent István nyomdokain haladva részt kérünk és helyet foglalunk Európa egységében, annak népes és sokajkú családjában. Elfogadtuk és tudomásul vettük, hogy nem mi vagyunk, akik a kártyákat keverik, de ha okosan politizálunk, jó lapokat kaphatunk. Tehát a szocialista rendszerrel -merthogy kommunizmus a büdös életben nem volt, nem csupán Magyarországon, de még a Szovjetunióban sem!- ellentétben partnerként veszünk részt, választott képviselőink útján Európa irányításában. Az okos képviselő befolyásolni tud, a buta kiabálni.)
Na „ugorgyunk”, hogy Pósalaki bácsi szavaival éljek.
1956-ban okos emberek próbáltak egy demokráciát, egy szólás szabadságra épülő, mégis demokratikusan létező, többpártrendszerű szocializmust létrehozni. Sokan azt várták, hogy a Szabad Európa rádió ígérgetései valóra válnak és nyugati, vagy amerikai segítség érkezik. De nem jött. Akkor sem jött! Viszont jöttek helyettük a Szovjetek, és mint az oroszok 1848-ban, 1918-ban és 1945-ben Jaltában (mert ki hiszi azt el, hogy a Párizs környéki békeszerződésnek nem a Jaltai Egyezmény volt az elődje?). Az árulónak kiáltott nyugat tudta azt, amit sok magyar a mai napig nem képes felfogni: egy nyugati beavatkozás haladéktalanul kirobbantotta volna a III. Világháborút és ez az atomfegyverek árnyékában, egy vérszemet kapott és igencsak erős Szovjetunióval szemben keserves pusztuláshoz vezetett volna! Talán ha nem durvulnak el a dolgok és az igazságosztást az igazságszolgáltatásra bízták volna, ha nem lett volna több esetben személyes vendetta, sokszor -mint a pártházi kiskatonák esetében- szimpla gyilkosság, nem került volna sor a Szovjet csapatok visszatérésére és sok magyar véráldozatra! Szilárd véleményem, hogy el lehetett volna kerülni ezt a hatalmas,  szomorú és felesleges vérontást! Ami a legsiralmasabb az egészben, hogy a saját felelősségünket még most sem ismerjük el a kialakult helyzetben!
Félreértés ne essék, részemről minden tisztelet és őszinte főhajtás az elesetteknek, mert igen, ők hősök voltak! Ők példaképek lehetnek ma is, mert életüket adták azért, amiben hittek! Akik meghaltak, nem tehetnek, nem tehettek arról, hogy voltak közöttük szimpla gyilkosok és üresfejű barbárok, akik vérgőzös fejjel nyakunkra hozták a bajt! Mert mindegy, hogy mi okozta a holtak halálát, őket tisztelet illeti! Tisztelet a hűségükért, az önfeláldozásukért! Tisztelet azért, mert mertek fellázadni egy elnyomó rendszer ellen, egy diktatúra ellen, vállalva a lázadás minden következményét, akár a halált is! Hősök voltak. Nem azért, mert nem féltek, hanem azért, mert annak ellenére is szembe mertek szállni a tankokkal, a géppuskákkal, az erőszakos hatalommal! Szolgáljanak Ők számunkra is példaképpen! Lássuk, hogy a diktatúrát, ha nem védelmezi a szovjet, vagy orosz katonaság, le lehetne, és le lehet győzni! Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy ne ismétlődhessenek meg! Tekintsünk hőseink példamutatásár, bátorságukra, hazaszeretetükre, önfeláldozásukra! Ez az én ’56-om, nekem ezt mondják a mártírok.

Nagyszerű dolog, ha egy társadalom, legyen akár egy mikroközösség, egy kisváros is akár, emlékmű állítással tisztelegjen a hősi halottjai és a névtelen hősei előtt. Albertirsán volt erre egy kopjafa, amit a 60. évfordulóra, valaki ötletétől vezérelve kibővítettek. Az így kialakult emlékmű vegyes érzelmeket váltott ki, olyannyira, hogy az avatás előtti napon valaki, vagy valakik fehér festékkel összefestették azt. Ez is egy formája a vélemény nyilvánításnak. Igaz, meglehetősen primitív, de végül is ez is vélemény nyilvánítás.

Azok számára, akik nem voltak ott, álljon itt néhány fénykép és rövid videó az ünnepségről:

Szabó Sándor gyönyörű tárogató játéka invitálta a közönséget

Szabó Sándor gyönyörű tárogató játéka invitálta a közönséget

A Kecskeméti Katona József színház művészei

A Kecskeméti Katona József színház művészei

Albertirsai Daloskör

Albertirsai Daloskör

A Gerje-parti Fúvósegylet zenei aláfestést adott a műsor egyes elemeihez

A Gerje-parti Fúvósegylet zenei aláfestést adott a műsor egyes elemeihez

A hivatalos elöljáróság

A hivatalos elöljáróság

Az albertirsai templomok papjai közösen szentelték fel az emlékművet

Az albertirsai templomok papjai közösen szentelték fel az emlékművet

polgarmesteri beszéd

Városunk Polgármesterének megemlékezése

Pogácsás Tibor államtitkár

Pogácsás Tibor ünnepi beszéde

Az ünneplők

Az ünneplők

Ünneplők

Ünneplők

A megemlékezés virágai

Sokan helyezték el a megemlékezés virágait

A csend méltóságában

A csend méltóságában

az alkotó tisztelgése

Az alkotó tisztelgése a hősök előtt

az alkotók egy része

Ketten az alkotók közül:
Gérné Mezősi Aranka és
Várhelyi György

- cser -

– cser –

veszettség elleni vakcinázási térkép 2016 ősz2016. október 1-15. zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni orális vakcinázása. Pest megyében a mi városunkra is érvényesen a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina.
A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzata ad megfelelő időben tájékoztatást.

A veszettség vírusára a vadon élő és a házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Ezért is van az évente kötelező veszettség elleni oltás. természetesen, ahogy egy korábbi cikkünkben már megírtuk, érdemes lenne a cicákat is beoltatni, de az jelenleg nem kötelező.

Magyarországon a betegség a vakcinázási program miatt ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedés 1994 óta nem volt.

Ennek ellenére érdemes különösen odafigyelni főleg a külső, erdős területek környékén és tanyákon lakóknak!

 

- cser -

– cser –

 

 

Szelektív hulladékok elszállítása Albertirsán
2016 II. félévben

 

Július:              I. körzet: 21. (Csütörtök) II. körzet: 22. (Péntek)

Augusztus:    I. körzet: 18. (Csütörtök) II. körzet 19. (Péntek)

Szeptember: I. körzet: 15. (Csütörtök); II. körzet: 16. Péntek)

Október:         I. körzet: 20. (Csütörtök); II. körzet: 21. (Péntek)

November:   I. körzet: 17. (Csütörtök); II. körzet 18. (Péntek)

December:    I. körzet: 15. (Csütörtök); II. körzet: 16. (Péntek)

 

A zöld hulladék, elektronikai hulladék, üveg, lom, sitt leadása a Dánosi úti hulladékudvarban szerdán egész nap és szombaton délelőtt.

Vissza-visszatérő téma, még az Albertirsai Híradó is foglalkozott a helyi égetési szabályokkal. Egy hosszú, és viszonylag bonyolult szabályozás, amiből a legfontosabbakat kiemeltük. A szabályozást részletesen megtekinthetik Albertirsa város hivatalos honlapján.  Mi most összefoglaljuk a lényegét.

A rendelet [ 15/5015. (V.04.) ] értelmében égetéssel csak avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Az égetést munkanapokon reggel 8 – 17 óra, szombaton 8 – 12 óra között lehet végezni az alábbi feltételekkel:
– égetni csak száraz kerti hulladékot lehet
– szükség esetén szárítani, szikkasztani kell
– csak kis adagokban szabad eltüzelni
– a füstképződést a minimálisra kell csökkenteni
– tűz- és robbanásveszély ne keletkezzen
– a begyújtáshoz nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi anyag
– égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezhet
– a helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket kell tartani, amivel megelőzhető a tűz továbbterjedése, elvégezhető az oltása (locsolótömlő vagy min. 50 l víz, lapát, ásó, egyéb oltásra alkalmas kéziszerszám, tűzoltó készülék) .

Tilos égetni:
– tartósan ködös, párás időben
– szmogriadó esetén
– erős szélben
– oktatási, szociális, egészségügyi intézmények, nyitott sportlétesítmények, egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 m-es körzetén belül rendezvények, szertartások, valamint az intézmények működési ideje alatt
– kommunális hulladékot
– ipari hulladékot
– veszélyes hulladékot
– gumit
– vegyszert
– festéket
– tűzgyújtási tilalom esetén.

Amennyiben égetés közben az égetést befolyásoló körülmények megváltoznak, úgy a megváltozott körülményekhez kell alkalmazkodni és az égetést azonnal be kell fejezni!
Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni. Ennek sikerességéről meg kell győződni, mielőtt a területet elhagyjuk.

 

30 éves az albertirsai gyógyvizű strand

30 éves az albertirsai gyógyvizű strand

Hosszú évek óta először lesz érzékelhető ismét az albertirsai gyógyvizű strand fejlődése. A felújítás legszembetűnőbb eleme a bejárattal szemben levő, úgynevezett „beülős” medence, mely teljes egészében megújul, de a többi medence hibái is kijavításra kerülnek. Ezen kívül megszépül és korszerűsödik a „felső” büfé is, de jut pénz járda felújításra is! Az idei szezonban ezekkel az újdonságokkal várja a megfizethető áron pihenni, gyógyulni vágyókat a város fürdője, mely az idén ünnepli 30. születésnapját.

 

A városi strandot 1986-ban, az idén 30 éve adták át. A helybeliek összefogásával épült, akkor még egyetlen medencével, minden külső segítség nélkül.
Az albertirsai strandfürdő gyógyhatású termálvizes fürdő. Hatását izom- és ízületi megbetegedések, valamint nőgyógyászati problémák esetében fejti ki.
Részletesebb ismertetőt itt talál ->
A komplexumban két beülő medence, 34 oC -os vízzel, két gyerek medence, a félköríves 36 oC-os, a pancsoló 28 -30 oC-os és egy úszó medence található. Ez utóbbi az optimális 25 26 oC-os vízzel.
Városunkban a tisztasági és egészségügyi törvényi szabályozásánál szigorúbban, naponta cserélik a medencék vizét, az előírt kétnapos cserék helyett.
Könnyű megközelíthetősége, és a strand környékén levő kiadó szálláshelyek mennyisége ideálissá teszi nem csupán a város lakói, de akár messzebbről érkező vendégek számára is.

Igazán nem lehet azzal vádolni a strand vezetését, hogy herdálnák a rendelkezésre álló pénzösszeget, hiszen rengeteg dolog változik az idei strandszezonra városunk gyógyvizű fürdőjében! Rövid képes összeállításunk elkészítésében segítségünkre volt Kerepeszki Norbert, a fürdő vezetője, valamint Fazekas László Polgármester.

Alberirsai gyógyvizű strand

A teljes felújítás alatt álló beülős medence

A medence felújításába a befúvó rendszer cseréje, a víztükör feszítésére való elfolyórendszer teljes felújítása, a medence köré egy rozsdamenetes anyagból készült korlát, és a medence mellett levő tusoló hibáinak kijavítása is belefért. Az új helyen kényelmesen üldögélhetnek a 34 oC-os vízben a gyógyulni vágyók. Ennek a medencének a vize alacsonyabb, mint a feljebb levőé, így az alacsonyabb növésű vendégek számára is kikapcsolódási lehetőséget nyújt.

 

Albertirsa gyógyvizű strand

Félköríves beülős medence

A félköríves medence (36 oC-os) kijavításra és a korlát rozsdamentes anyagra való kicserélésére is futotta! Arra a kérdésre, hogy a belső, kör alakú medence sorsa hogyan alakul majd, egyelőre nem sikerült választ kapni. Annyi bizonyos, hogy annak az alépítménye is igencsak rossz állapotban lehet, így ott is teljes felújítás szükséges.

Albertirsa gyógyvizű strand, úszó medence

Albertirsa gyógyvizű strand, úszó medence

A másik két nagy medence kisebb hibáinak korrekciója is megtörténik. Ezek is új festést kapnak majd.

 

 

Albertirsa gyógyvizű strand térkövezés

Albertirsa gyógyvizű strand térkövezés

A térkövezés a felújítás során emléket állít a 30 évvel ezelőtti megnyitásnak, valamint a város nevét is magába foglalja a dekoráció.

Már csak annak kell drukkolni, hogy a tervezett időpontra sikerüljön mindent elintézni és a bonyolult engedélyezési eljáráson is túl legyen a felújított medence, hogy Pünkösdkor kinyithassa kapuit a városi fürdőkomplexum! (Amennyiben mégis csúszna az átadás, nem tudom, a lakosság hogy viszonyulna egy két lépcsős nyitáshoz; második körben, nagyjából egy hét differenciával lehetne csak használatba venni a teljes felújításon átesett részt.)

 

Albertirsa gyógyvizű strand büfésora

Albertirsa gyógyvizű strand büfésora

A strandolni vágyókat több vendéglátó egység, büfé, fagyizó, lángosos, söröző is várja. Ezek egyike, a nagyobb medencéknél levő büfét az idén az önkormányzat saját üzemeltetésben működteti, s első lépésként ugyanezzel a felújítási lendülettel rendbe is tették, mert roppant lelakott állapotban volt.

 

Albertirsa gyógyvizű strand büfé

Albertirsa gyógyvizű strand büfé

Reméljük, hogy hamarosan lesz lehetőség a strandhoz tartozó parkoló áldatlan állapotának javítására is!

 

 

 

 

 

 

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Rendhagyó polgármesteri fogadóóra a könyvtárban

Fotó: alterirsa.hu

Zseniális ötletet valósított meg városunk Polgármestere: rendhagyó módon a városi könyvtárban tart fogadóórát, egészen pontosan két órát minden hónap elő szombatján. Két szempontból is rendhagyónak mondható a kezdeményezés. Először is maga az időpont tér el a megszokottól, másodszor pedig a helyszín az, ami nem mindennapi, nem szokványos. Vajon mik a tapasztalatok, milyen témák merültek fel eddig az immár harmadik alkalommal megrendezett „Teázzon Velem” délelőttön. Ezekről a kérdésekről, a különleges fogadóóda tapasztalatiról beszélgettem Fazekas Lászlóval, városunk első emberével.

A Márai Sándor Városi Könyvtár közel 40 ezer kötettel várja olvasóit. A könyvtárnak jelenleg 1 911 tagja van, akik közül 1 318 rendszeres olvasó. A könyvtár honlapja, a http://kulturatközvetitunk.hu oldalról érhető el, de jelenleg feltöltés alatt áll. Ezért a távhasználat a Facebook-on keresztül történik. Itt lehet meghosszabbítani a kölcsönzési időt, itt lehet lefoglalni új könyveket, valamint a különféle foglalkozásokra is itt lehet jelentkezni.

– Mi az oka, és ki az ötletgazdája ennek a különlegességnek?

– A korábbi fogadóórákon, a Hivatalban nem egyszer azt tapasztaltam, hogy a hivatali környezet, a folyosói várakozás frusztrálja a hozzám érkezőket. Sokszor mire odakerül, már szinte nem is tudja, miért jött. Előfordult már hangos szóváltás is a várakozók között, aki bejön, már kényelmetlenül érzi magát, mert tudja, hogy kint milyen sokan várakoznak még. Sokan be sem jutnak, vagy a munkájuk miatt egyszerűen nem érnek oda a fogadóórámra. Ezeket a gátlásokat akartam feloldani, a problémákat kiküszöbölni azzal, hogy egy mindenki számára elfogadható szombat délelőtti időpontban, és egy semleges helyen, barátságos környezetben tudunk beszélgetni a hozzám érkezőkkel.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

 

– Úgy látom jó a fogadtatás. Az első alkalommal sokan vártak rám, de a környezet miatt barátságos beszélgetések alakultak ki a várakozók között. A második alkalommal korántsem volt tumultus. Akkor számomra volt igazán hasznos ez a közeg. Ma harmadszor vagyok itt, és jó hangulatú, kényelmes beszélgetésekkel telik az idő.

– Milyen témák merültek fel eddig? Jobbára személyes problémák, vagy a várost érintő kérdések?

– Volt ilyen is, olyan is. Jellemzően inkább közügyekkel kerestek meg. Több felvetés és kérés érkezett az utak állapotával kapcsolatban, kerékpár utat is többen kértek. A külsőbb kerületekben a földutak állapota jellemzően rossz, oda kértek segítséget. De szó volt még közművesítésről, civil szervezetek támogatásáról, közterületi emlékműről, játszótér, közösségi tér kialakíthatóságáról, játszóterek többfunkciós eszközeinek elhelyezhetőségéről is. Több Kérdés, felvetés érkezett a városi fürdő fejlesztésével kapcsolatban is.

A felvetett kérdésekre milyen válaszokat lehetett adni?

– Sok esetben alapvetően ez pénzkérdés. Itt türelmet tudtam csak kérni. A problémák jelentős részét magam is ismertem, de jó volt látni, hallani, hogy vannak, akik a saját környezetük, a mikroközösség érdekeiért eljönnek. A strandra az idei évben már mintegy 30 millió forintot fordítunk, szemben a tavalyi 12,3 millióval. Az akkori sürgős feladatok helyét mára átvette a tervezett felújítás. Ennek keretében a beléptető épülethez legközelebb eső ülőpados gyógymedence teljes felújítását végezzük el. Ebbe a munkába beletartozik a műszaki rész, valamint a burkolat teljes cseréje is. Azt gondolom érdemes ezzel a témával komplexen foglalkozni, a majdan megépítésre kerülő sportcsarnokkal összevontan is. A strand amúgy is nagy népszerűségnek örvend. Tavaly 32,3 milliós bevétel mellett 29,9 millió forintba került a működtetése. A fejlesztésre szánt összeget még ugyan nem hozta be, de szép eredménynek érzem így is. Örülnék, ha ez a tendencia fokozódna. Tudom, ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. A többi felvetett fejlesztések egy része is tervben van, de volt néhány jó új ötlet, amit érdemes felkarolni.

Valóban nehéz ügy a játszótér kérdése. Erre van-e valami elképzelés?

– A javaslat lényege, hogy a Mirelite Parkban alakítsunk ki egy játszóteret, ami egészen új ötlet, de mindenképpen érdemes végiggondolni! Elképzelés csak körvonalakban van, még formálódik. Az azonban igaz, hogy kevés játszótér van, azok elhelyezkedése sem a legjobb és a felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Mindenképpen foglalkozni fogunk a dologgal!

Út, kerékpárút és járdafejlesztéssel kapcsolatban mi várható? Nagy kár, hogy megszűnt a járdaépítési támogatás!

– Reményeim szerint nem szűnt meg, és lesz erre ismét keretünk! A legégetőbb kérdés a városon áthaladó hatalmas kamionforgalom. Ebben a témában most ismét egyeztetünk Pogácsás Tiborral, a terület országgyűlési képviselőjével, mert a 4-es gyorsforgalmi út korábbi elképzelését áttervezték, így nekünk is át kellett alakítanunk, immáron sokadszor az elkerülő úttal kapcsolatos elképzeléseinket. Ez egy akkora volumenű beruházás, hogy a város ezt képtelen egyedül megvalósítani!
A belső utak közül a legkritikusabb kérdés itt még a Vasút út – Pesti út kereszteződése. Már többször írtam ez ügyben a Közútkezelőnek, mivel ez főút állami kezelésben, de legutóbb még csak válaszra sem méltattak. Pedig valamit kezdeni kellene vele, mert egyre rosszabb az állapota, és valóban borzalmas kihajtani a Vasút útról, s ez a Dánosi útra is igaz. Sajnos 2011-ben az új kormány megszüntette azt a korábbi útfejlesztési lehetőség, hogy a saját forrás mellé majdnem ugyanannyit az állam is odatett, pedig így lényegesen könnyebb volt rendben tartani az útjainkat.
Büszkén mondhatom azonban, hogy a 40-es út mellé, a Pesti útra most készíttetünk egy tanulmányt kerékpárút megvalósíthatóságára is. Ennek van ugyan két neuralgikus pontja, de azt gondolom, ha a legszűkebb szakaszokról elvisszük a bicikliforgalmat a párhuzamos utcákra, akkor ki tudjuk küszöbölni ezt a nehézséget. Ez persze nem azt jelenti, hogy ősszel már neki is tudunk állni a megvalósításnak, de már van remény, hogy megoldjuk ezt a sürgető gondot is!

Az általunk a Facebook-on végzett röpke közvélemény kutatás szerint ezek a problémák foglalkoztatják leginkább városunk polgárait, ezért szeretném, ha e tárgyakban ismét és többször is kaphatnánk tájékoztatást!

– Természetesen, semmi akadálya nincs! Számomra is nagyon fontos, hogy a megfelelő információ mindenkihez eljusson, ne gondolhassa senki, hogy ezek a kérdések a város vezetésének mostohagyermekei. Csak örülök annak, ha a legfrissebb információk minél szélesebb körhöz eljutnak.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Ma, József Attila születésnapján ünnepeljük a Költészet napját. A Költészet napja fontos kulturális örökségünk, hiszen a versek akarva-akaratlanul is gondolkodni tanítanak bennünket. Segítenek megérteni a mindennapjainkat, ugyanakkor segítenek elmenekülni a mindennapokból.
Mi most egy albertirsai kötődésű verssel tisztelgünk eme jeles nap előtt.

 

Hazafelé a vonaton

 

Lebicsakló fejjel várjuk az otthont,
hogy a vonat zajába beleússzon a vacsora íze,
s a nyál megcsordul a szájunk szélén
míg állomásról állomásra araszol velünk az idő.

A néhány másodperces szendergések
enyhítik szemhéjunk égető kínjait,
újságunk kihull a kezünkből,
és vár ránk holnap hajnalig.

Fásultan zötykölődünk
Monorierdő és Pilis között,
nyelvünk el-elzsibbad egy pillanatra
s szakadozott álmok úsznak a fejünk fölött.

Befúrom magam én is a bőrkabátba
langyos melege gyengéden átölel,
nem gondolok a holnapra, a mára,
csak ringatózom együtt a többivel.

Kecser István

 

Akciós eboltás Albertirsán a Dánosi úti rendelőben2016. január elsejétől hiába is várnánk, hogy az utcasarkon találkozzunk az állatorvossal. Az idei évtől ugyanis vagy nekünk kell bevinni a rendelőbe a kutyusunkat az évente kötelező veszettség elleni védőoltás beadatására, vagy – legtöbbször külön térítés ellenében – az orvost hívhatjuk házhoz ezért. Változott az eboltás rendje. Az új szabályokkal kapcsolatban beszélgettünk Dr. Ádám Tamás állatorvossal.

– Sokszor hallottuk, azt hisszük ismerjük is ezt a betegséget, de szeretném, ha kaphatnánk egy kis történeti áttekintést, amiből kiviláglik, miért is fontos, azon túl, hogy kötelező a védőoltás ez ellen a betegség ellen.

– A veszettséget leírásokból már az ókortól ismerjük. Nagyon sokáig kimondottan csak kutya betegségként ismerték. Miután a ’930-as évektől elkezdtek védekezni ellene tért át a kór a rókákra, és az 1950-es éve óta inkább erdei típusú betegséggé vált. Ennek egyértelmű oka, hogy amint Európa nyugati felén, úgy Magyarországon is védekezünk ellene vakcinázással, így a betegség egyre inkább a nem kezelt állatok felé fordult. Szerencsére, mivel hazánkban is elterjedt és folytatott gyakorlattá vált a rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálása, az ország nagy részén jelentősen csökkent fertőzéses esetek száma. Ezzel meg is adtam arra a fel nem tett kérdésre a választ, hogy miért kell oltatni a kutyáinkat: azért, hogy ezt az állapotot folyamatosan fenn tudjuk tartani mindannyiunk biztonsága érdekében.

– Melyek azok a régiók, ahol nagyobb veszélynek vannak kitéve kedvenceink?

– Sajnos a déli és a keleti határvidéken levő szomszédaink még nem fordítanak kellő gondot ennek a betegségnek a megelőzésére, ezért leginkább azokon a területeken találkozhatunk veszettséggel. Ezért is kiemelten fontos azokon a területeken a vakcinázás. Persze ez nem jelenti azt, hogy onnan nem kerülhet feljebb, vagy nyugatabbra a betegség, hiszen a vadon élő állatok territóriuma nem csupán határos egymással, hanem még egymásba is nyúlik, így az élőhelyért folytatott harcban könnyen fertőzhetik egymást. Egy veszett róka akár 50 km is képes vándorolni, és útja során minden marakodással, harapással fertőz! 2013-2014 évben volt rá példa, hogy az ország közepén – Albertirsa környékén is – több megbetegedést észleltek.

– Mi indokolja, hogy ennek ellenére idéntől az oltással járó feladatokat megszaporították, és a gazdiknak a rendelőbe kell hordani a kutyusokat?

Eboltási akció a Dánosi úti állatorvosi rendelőben– Nem gondolom, hogy ezzel a gazdik feladatai megszaporodtak, hiszen bármely nekik megfelelő időben felkereshetnek egy rendelőt, vagy kihívhatják az állatorvost. Aki volt korábban összevezetéses eboltáson, az tudja, hogy az a rendszer sem volt veszélytelen senki számára, hiszen a kutyák idegesek voltak, esetenként akár össze is verekedhettek, pórázok szakadtak… nem is igazán volt higiénikus. Az új rendszer egy kicsit a gazdikat is nagyobb felelősségre neveli, hiszen a rendelő tisztább és jobban felszerelt környezetében az oltással egyidejűleg kicsit jobban meg tudjuk vizsgálni a kutyákat. Egy általános állapotfelmérést is elvégzünk az oltás közben, amíg az adminisztráció tart. Találkoztunk már olyan helyzettel, amikor az oltáskori vizsgálaton derült ki egyéb betegség. Azonnal meg tudtuk kezdeni annak gyógyítását is. A kutyáknál pont úgy, mint az embereknél az időben felismert betegség nagymértékben javítja a gyógyulás esélyét. És természetesen nekünk is több kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban. Mivel a törvény szerint minden kutyusnak chippel kell rendelkeznie, nekünk azt is le kell olvasnunk, ellenőrizni kell a http:// petvetdata.hu oldalon. Itt nem csupán a chip meglétét, de a gazdi adatait, elérhetőségeit is karbantartjuk. Chip nélküli kutya nem kaphat oltást, tehát ha az egyedi azonosító hiányzik, akkor azt is tennünk kell bele. Manapság már minden rendelő rendelkezik mérleggel, így az állatot meg is mérjük. Az ő számukra is fontos, hogy testméretüknek megfelelő féreghajtó adagot kapjanak, hogy súlyukat rendszeresen kontrolláljuk! Mindez a régi módszerrel szinte kivitelezhetetlen lenne, ezért az új szabályozás egy sokkal korszerűbb és bizton állíthatom, jobb rendszer! Tudom, ehhez a paradigmaváltáshoz a gazdiknál is szükség van szemléletváltásra, de tapasztalatom szerint ez nem okoz problémát az esetek jelentős hányadában.

– Mi történjen, mi történik, ha megharap minket egy kutya?

– Mindenképpen forduljunk orvoshoz! Először viszont kérjük el a kutya gazdájától a veszettség elleni védőoltás igazolását. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy nincs meg, úgy értesítsük az állatorvost is, aki két hétre megfigyelés alá helyezi az állatot, azután a tisztiorvos dönt a sérült személy védőoltásáról.

– Eddig csak a kutyákról beszéltünk, ám mivel arról volt szó, hogy a veszettség vírusgazdája inkább már az erdei állatok köréből kerül ki, miért nem kötelező a macskák oltása? Hiszen a cicák azok, akik inkább megtalálhatók erdőn-mezőn, ők kóborolnak jobban el, mintsem a zárt udvarokban élő ebek?

– Mert az, tulajdonképpen kivitelezhetetlen lenne. Azok a kóborló cicák, akik veszélyeztetettek nem befoghatók, akik meg ott ülnek a gazdáik ölében, nem kóborolnak. Az ember inkább a kutyákkal van közvetlenebb kapcsolatban. A macska, pedig át tudja adni a kutyának a betegséget. Ennek ellenére természetesen – különösen a kijáró – macskákat is be kellene oltatni, ahol csak lehet. De rajtuk kívül még a vadászgörények esetében is szükséges lenne a vakcinázás. Igaz, az állatok külföldi szállítása meg sem oldható a veszettség elleni védőoltás megléte nélkül, mert azt nekünk bele kell vezetni az állatok útlevelébe, amik nélkül ugye szintén nem vihetők külföldre.

Összegzésképpen tehát elmondhatjuk, hogy a 2016 januárjától életbe lépett új eboltási rendszer jobban szolgálja a kutyák, macskák érdekét, egészségét, de még a gazdik érdekeit is, mint a korábbi rendszer?

– Így van! Annak érdekében, hogy ezt megkedveltessük a gazdikkal az eboltás új rendszerét, úgy gondoltuk, hogy itt, a Dánosi úti rendelőben most, április 16-ig, kedvezményesen adjuk a kötelező védőoltást a kutyusoknak, így az a vizsgálattal együtt, most csupán 4.000- Ft-ba kerül! Úgy gondolom ezt érdemes kihasználni!

– Köszönöm szépen a beszélgetést! Mit is mondhatnék még? Most hazamegyek, és máris jövök vissza a kutyusaimmal!

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

A harmadik nap üzenete

Forrás: http://users.atw.hu/imreweboldala/

„Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz énbennem, ha meghal is él; És a ki csak él és hisz énbennem, soha meg nem hal.” Talán még soha nem volt aktuálisabb János evangéliumának üzenete, mint ezen a Húsvéton. Hiszen pont a feltámadás ünnepének hetében csapott le a terror Európa fővárosára.

 A diktátorok, a fasizálódó emberek számára azonnal világossá váltak a szükséges lépések: elzárni, kizárni, bezárni az országot, elzárni, kizárni, bezárni a háború elől menekülőket, mert a menekülthullám farvizén terroristák jöhetnek be keresztény világunkba.
Pedig ez, bár félig igaz, mégis hazugság, és pontosan szembe megy a krisztusi tanítással, sőt, magával a feltámadásba vetett hittel is!
A hataloméhes emberek számára a hit csak egy eszköz a tömegek meggyőzésére, a hatalom megszerzésére vagy birtoklására az által, hogy másokat ellenségnek nevez ki. A tömegek jelentős része, pedig elhiszi, hogy a terrorizmus elleni harc, harc az emberrel. Pedig ez a harc soha nem az egyes emberről, hanem az ordas eszméről szól! Ez persze a diktátorok és fasiszta gondolkodás számára ingoványos talaj, hiszen maga a fasiszta eszme is ordas eszme, tehát ha felfedné az igazságot, akkor önmagát lehetetlenítené el. Ezért tolja rá a felelősséget a megtévesztett emberekre. Sikerrel, hiszen a bombákat fizikailag valóban emberek hozzák működésbe. De a modern kori vallásháború –mert ennek vagyunk elszenvedői, tanúi- eszmerendszere az, ami a bombákat előállíttatja!
Közülünk, sajnos nagyon sokan, hívők és ateisták egyaránt felülnek a megtévesztésnek és felszállnak az idegengyűlölet gyorsvonatára. Pedig az nem máshova visz, mint oda, ami elől menekülni akar: a háborúba, a pusztításba, a pusztulásba éppen olyan ordas eszmék mentén! Hiszen elég lenne csak gondolkodni; de ezt a képességet a televízió, a rádió, a szájbarágós mantrák, a sulykolás hivatott elvenni tőlünk, tőletek!

De nem félni kell, hanem hinni! Hinni Húsvét üzenetében: a feltámadásban!

Hiszen mi mást is üzenhet nekünk a Húsvét, Krisztus harmadnapra való feltámadása, mint azt, hogy győzzük le félelmeinket, és merjük elhinni, hogy a halálnak nincs hatalma felettünk! Ne feledjük Máté tanítását: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”
Legyen hát ez a feltámadás ünnep Az Ünnep! Abban a hitben, hogy Krisztus feltámadt, merjük elhinni azt, hogy a jó is feltámadt vele együtt, hogy a gonosznak nincs hatalma felettünk, jöjjön az a határainkon kívülről, vagy belülről!
Hagyjuk feltámadni magunkban Krisztust, az Ő békéjét, a megbékélését és a szeretetét, ne engedjük, hogy félelmeinken keresztül ordas eszmék bábjaivá silányítsanak bennünket is!

Ünnepeljük szeretetben, békében a Húsvétot!

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Miklosovits László és Koska Zoltán grafikus művészek képregény kiállítása.Péntek kora estémet bearanyozta az a kiállítás, melynek megnyitóján részt vehettem; Miklosovits László és tanítványa Koska Zoltán grafikusművészek egy fantasztikus élménnyel tettek gazdagabbá.  Megmutatták, hogyan lehet elvinni a művészetet a hétköznapi ember otthonába szórakoztató módon. Nem véletlen, hogy a megnyitót Kiss Ferenc Korcsmáros Pál díjas szakértő tartotta, hiszen a két művész képregényeiből, sőt, kép-regényeiből kaphattunk ízelítőt!

Milkosovits László kép-regénye

„Imperial lelke bolyong az éjszakában…”

Hiszen, mint ahogy nagyon érzékletesen Kiss László rávilágított, a képregény sok esetben valójában egy regény, képekben elmesélve, méghozzá oly módon, hogy egy-egy rajz az időt is foglyul ejti, hiszen a szereplők megszólalásai nem egy időben, hanem egymás után következnek, mégis mindez egyetlen képben megalkotható.
Ezt a Zalaegerszegen született Miklosovits László rögös utat bejárva maga tapasztalta meg. Rajzolt többek között a Rakéta Regényújságba, de 35 önálló grafikusi kiállítása is volt már szerte Európában. Mai kiállításukon külön élmény volt számomra Karinthy Frigyes: Röhög az osztály karaktereinek megfigyelése. Érdekelt, Miklosovits milyennek látja lelki szemével Kökörcsin tanár urat, avagy éppen Auert. Nyugodtan kijelenthetem, egy srófra jár az agyunk; szinte pont ilyennek képzeltem el magam is őket!

Miklosovits László és Koska Zoltán grafikus művészek kiállításaTanítványa, az 1991-ben született albertirsai fiatalember már felsőfokú oktatásban is részesült. Míg a középiskolában szobrásznak tanult, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen animációs tervezőként végzett. Koska Zoltán, mint ifjú tehetség, most ezen a kiállításon debütált, meglátásom szerint sikerrel. Mestere ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Ezzel a kiállítással tartoztam ennek a fiúnak, mert megígértem neki, hogy egyszer együtt fogunk kiállítani, ha megérik rá.”

Kiss Ferenctől kaptunk egy történelmi áttekintést is a képregények mikéntjéről, és történelmi alakulásáról. Innen tudhattuk meg, hogy az általunk most ismert formáját szövegbuborékos képregénynek nevezik. A szocialista időkben a kultúrpolitika nem kedvelte, mert a Nyugat üldözendő „silány világa” volt a magvas kultúra helyett.

Nos, e két nagyszerű művész vastagon rácáfolt erre az állításra, hiszen rajzaik művészi, aprólékos kivitelezése messze túlmutat a valóban sablonos skiccek és mondanivaló nélküli sekélyes füzetecskéin.

Miklosovits László és Koska Zoltán grafikus művészek kiállítása.A rajzok 2016. március 30-ig tekinthetők meg nyitva tartási időben (Hétfőtől – Péntekig: 800 – 1700 óra között) Albertirsán, a Móra Ferenc Kulturális Központ (Albertirsa, Pesti út 85) kiállítási termében.
Ajánlom jó szívvel mindazoknak, akik szeretik az igényes rajzokat, a jó humort, és szeretnének egy kellemes, felhőtlen kikapcsolódást maguk és családjuk számára. Úgy gondolom, ha a kortárs kultúra itt él velünk, tartozunk önmagunknak annyival, hogy megismerjük!

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum