Kárpátalja

No nem kell megijedni, nem fogok párhuzamot erőltetni a hazánkban mind gyakoribbá váló és Majdan téri véres mészárlásba fordult tüntetéssorozat között, amiben a felbőszült kijeviek Moszkváig zavarták helikopterével és két bőröndjével a választási manipulációval a legitimitás látszatával hatalomra került, a velejéig korrupt rendszert létrehozó és működtető, Putyin báb Viktor Janukovicsot! Távol álljon tőlem bármiféle politikai összevetés, főleg Ukrajnával! Én csak azt vettem észre, hogy a közútjaink állapota lassan, de biztosan változik olyanná, amilyen Ukrajnában van.

útállapotok régebben Ukrajnában

1

útállapotok Albertirsán napjainkban

2

Annak idején még azokon az utakon is lehetett normálisan közlekedni, aztán egyszer csak megjelentek kisebb nagyobb gödrök. Nem voltak veszélyesek, csak kicsit nagyobb odafigyelést követeltek meg az embertől. Még lehetett közlekedni, ám a bosszúság mindennapossá vált. No meg egyre gyakrabban kellett felkeresni a gumiszerelőket, aminek ők természetesen örültek. Az autósok kevésbé, hiszen bajnak, kárnak nincs gazdája, a hivatalok egymásra mutogattak, hogy kinek kellett volna rendben tartani az adott útszakaszt (Persze mindenki tudta, hogy az állami útkezelőnél is ellopnak egy keveset a pénzből, a megyénél is ellopnak egy kicsit, a járásnál is hullik belőle, helyben meg már mindegy, hiszen úgysincs annyi amennyi kellene! Ráadásul központi szinten mondták meg, hogy kivel szabad utat javíttatni. Ugye milyen jó, hogy ez nálunk nem így van?!). Persze a sok kicsi sokra ment, a maradványokat nem lehetett átvinni a következő évre/évekre, végül aztán kialakult a jelenlegi helyzet, amikor Kárpátalja egyes útjain 1. – 3. fokozatban lehet csupán haladni, ha nem akarok kárt tenni a kocsimban!

Albertirsa Köztársaság út

3

Útállapotok Pesti út, Albertirsa

4

Én csak azt nem értem, hogy az állítólag jobban teljesítő, Európára mindinkább felzárkózó, gyarapodó Magyarországon hol van az a nem kevés összeg, amit mindenféle útépítési hozzájárulás címen lekaszálnak a közlekedőkről?! Hogy van az, hogy itt a városunkban is van nekünk egy kormánypárti többségű önkormányzatunk és arra mégis képtelenek, hogy legalább a város legforgalmasabb kereszteződésében levő ukrajnai állapotokat megszüntettessék! Tudom, hogy ezért a legegyszerűbb lenne a polgármestert szidni, ám ennek az útnak a rendben tartása nem városi, hanem állami feladat. Legalábbis lenne! És ha a kormánypárti képviselők odatennék magukat? Tudnának hatékonyan lobbizni? Ha nem, akkor mi a fenének tartjuk őket? Akkor nem lenne jobb helyettük olyan, aki az állammal szemben pont annyira tehetetlen, de legalább a város érdekében tesz, dolgozik?

Persze nem akarom azt mondani, hogy a városon belül minden igencsak klassz, hiszen a Bicskei út egyre kísértetiesebben hajaz Kárpátalja mindinkább járhatatlan közúti állapotaira!
Csak az érdekesség kedvéért kérdezem: Lesz-e bármiféle pozitív változás, vagy megvárjuk, amíg ilyenek lesznek útjaink:

Útállapotok Ukrajnában

5

Csak megjegyzem, imígyen képletesen, hogy ez az út nem Európába, hanem sokkal inkább Ázsiába vezet!

A képeken csupán két utca részlet készült Kárpátalján. Várom a megfejtéseket, hogy melyikek azok!
A helyes megfejtők egy-egy „GRATULÁLOK!” feliratot kapnak!

„Valóban feltámadt!” Köszöntik egymást Húsvét vasárnapján a falusiak Kárpátalja szerte. Fajra, nemre, vallási hovatartozásra és bőrszínre való tekintet nélkül.

Pászka kosárVasárnap reggel a falu apraja nagyja összeszedi a kis kosárkájába a Húsvét elengedhetetlen kellékeit (1-2 szem tojás, egy darabka kolbász, darabka szalonna, só, vaj, gyerekeknek csokoládé, és az elmaradhatatlan pászka-kenyér), ünneplő ruhába öltöznek és elviszik megszenteltetni a jövő ételeit; az életüket.

 Hiszen összeköti őket a falu gondja, a saját gondjaik.
Nekik sem jobb, mint nekünk, sőt! Náluk, a mi számunkra elképzelhetetlen méretű a korrupció, szinte járhatatlanok az utak, a polgármesterek kezében gyakorlatilag semmi hatalom, semmi eszköz nincs, de feladat akad bőven!

A Kárpátaljai magyarságnak egy dologgal nem kell megküzdenie: az ott élő többi magyarral, románnal, ukránnal, cigánnyal, ruszinnal; egymással.
Mert ők tudják, amit mi nem: egy a sorsuk, egy hazában élnek, s annak gondai éppúgy rajtuk csapódnak le, mint a mi hazánk gondjai mirajtunk. Ők tudják, hogy a politikát a politikusok játsszák, a választóknak pedig két választás között is élni kell. Csendesen tapasztalnak, aztán négy évente elmennek, és két vonásba sűrítik véleményüket. De nem gyűlölik egymást azért, mert egyikük erre, másikuk amarra szavazott. Nekik a feltámadás minden évben a szeretet, a békés egymás mellett élés , az új vetés, a régi haragok, sérelmek elfelejtése, a régi barátságok feltámadása!

Pászka szentelés Kárpátalján.Tanulnunk kellene ezektől az emberektől! Nekik nem arra van szükségük, hogy bármelyik párt vészharangot kongatva az ott élő magyar kisebbségért megkülönböztesse magát a többiektől! Nekik pont nem arra van szükségük, hogy irredenták viszályt szítsanak közöttük! Nekik békére, megértésre, és munkára, rendes fizetésre van szükségük! Nekik arra van szükségük, hogy ha átjönnek a határon, akkor ne „Ukránok” legyenek, hanem éppen úgy magyarok, mint mi magunk! Mert nekik a saját hazájukban igazából nincs bajuk azzal, hogy magyarok! Nem szégyen-e, ha Magyarországon nem lehetnek azok?

Nekünk sem ártana már végre feltámadni! Feltámadni a szónak abban az értelmében, hogy a bennünk rejlő ember feltámad! Megtanulhatnánk, hogy az örömeink, a bajaink közösek, és nem egymásra kell haragudnunk, hanem azokat kell kiűznünk magunk közül, akik a viszályt szítják; akik szerint az elesetten nem segíteni kell, hanem büntetni kell őt, akik szerint ebben a megmaradt 1/3 hazában 1. és 2. rendű állampolgárnak titulálnak azok, akiknek mi együtt keressük meg az kenyerét, fizetjük meg a kényelmét!
Fel kellene támadnia bennünk az értelemnek, és nem szabad hagyni, hogy ebben az erősen fogyó közösségben egymás ellen fordítsanak minket! Mert mi is ugyanazokon az utakon járunk, és nem lesz senkinek olcsóbb, vagy drágább a tej, a kenyér azért, mert ide, vagy oda szavazott! Ugyanazt az árat fizetjük, de nem mindegy, hogy mennyit! A tetteken mérjük az embert, ne a szavakon!
Fel kell támasztanunk magunkban a hitet! A hit adja a reményt, és a bizalmat! Fel kell támadnia bennünk a bizalomnak, hogy minden nap után új nap jön, és abban a napban is lesz valami szép, ha más nem, hát az, hogy ismét sikerült túlélni! Aztán majd jön a feltámadás!
Mert Krisztus is feltámadt!

Bizony feltámadt!

- cser -

– cser –

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum