Kérdezz – felelek

Konyhakész tűzifaIlyenkor, a fűtési szezon végén mindig megjelennek az utcákban azok a -leginkább zárt- teherautók, amelyekről konyhakész tűzifát kínálnak „köbméterben”, „nagyszerű” áron. Járjuk körül egy kicsit a témát a szakember szemével, hátha okulhatunk belőle!

A TÜZÉP-es árakkal általában az a bajunk, hogy a szabad ég alatt tárolt fa megszívja magát nedvességgel, így azon túl, hogy nem is ég annyira jól, nem adja le azt a hőmennyiséget, amennyit szárazon képes lenne leadni (hiszen a hő egy részét a fában levő víz elpárologtatására használ el), így lényegében megveszünk egy nagy csomó vizet. Ez tény, hiszen az élőnedves fának nagyjából 70 %-át alkotja a víz. Ezért lehetséges az, hogy egy erdei köbméter (! és erre még vissza fogunk térni, érdemes hát megjegyezni ezt a kifejezést!) tölgy/bükk tűzifa, akár 12 – 14 q is lehet, az akác tömege pedig elérheti a 9 q-t is.
Viszont ahogy telik az idő, úgy közelíti a feldarabolt fa nedvességtartalma a környezete nedvességtartalmát. (Egy félreértést hadd oszlassak el: a kupacban levő fa felső darabjai nem szívják magukba a rájuk eső esővizet, csupán felületi nedvesség lesz a darabokon. Csak a vízben álló fa szívja fel a nedvességet.) Minél kisebb darabokban van a faanyagunk, annál könnyebben adja le, illetve veszi fel a nedvességet, hiszen annál nagyobb felületen érintkezik a levegővel.
Tehát amikor szeptember-október táján elkezdünk tűzifát vásárolni, bizony jelentős mennyiségű vízért is fizetünk! Adódik ez abból, hogy a tavasztól őszig tartó életciklusa (vegetációs időszak) még nem zárult le teljesen, tehát a kéreg alatti szivacsos részben még folyik a víz és a benne feloldott tápanyag áramlása az álló fa lombja felé.
Mikor érdemes hát tűzifát vennünk? Mindenképpen a tél végén, amikor a december-februári kitermelésű anyagot kaphatjuk meg. Ilyenkor ugyanis már nem kering a nedvesség a fában, hiszen a lombhullatás után leáll a víz nagy mennyiségben történő áramlása. Ebben az időszakban szilárdulnak a fa szövetei. Ilyenkor éli fel a korábban felvett nedvességet, amit a lomb lehullása után már nem tud elpárologtatni. Az ekkor vásárolt faanyagnak van a legkevesebb tömeg (helytelenül súly-) vesztése.

Trükkös emberek úgy próbálják vásárlásunkban befolyásolni, hogy elkezdik köbméterre értékesíteni a faanyagot.
Miért mondom, hogy trükkös? Mert csak kevesen vannak azzal tisztában, hogy fából mennyi is 1 m3!? Első gondolata bizonyára, Kedves Olvasó, hogy ennél egyszerűbb feladványt nem is kaphatna: 1m x 1m x 1m. Nos valóban, de nem tűzifa esetében! (az ilyen méretű rakatot „űrméternek” szoktuk nevezni) Gondoljuk csak végig: hengeres hasábok, akár szabálytalan alakúak is egymásra rakva. Óhatatlan, hogy ha vízbe merítenénk, bizony közel sem 1 köbméternyi vizet szorítana ki! Éppen ezért az erdészetben a tűzifa egy tömör köbméteréhez 1m x 1m x 1,7m-es rakatot kell képezni. (Amikor hosszabb rakatot mérünk, ami nincs 170 cm magasra kirakva, az egyszerűség kedvéért a hosszúság x szélesség x magasság szorzatát nem elosztjuk 1,7-el, hanem megszorozzuk 0,6-al.) Ez a fa mennyiség, úgynevezett „légszáraz” állapotában lesz tölgy/bükk esetében 8q, akác esetében 6,5 – 7q. A légszáraz állapot általában 3 hónapi szabadban állás után következik be! (Ezt a kitérőt csak a későbbi „matekolás” kedvéért tettük, nézze el nekem a Kedves Olvasó!)
A trükk pedig, amit előszeretettel alkalmaznak -főleg az újfent megjelent zárt, dobozos autóról áruló árusok- az az, hogy a darabolt tűzifát  adják általuk köbméternek mondott egységben, amit a kupac magasságának, szélességének és hosszának szorzatából számítanak ki.
Azt már a korábbiakban láttuk, hogy az 1 méter hosszúságú tűzifából 1 m x 1m x 1m-es tárfogatmennyiség (tehát űrméter) csupán 0,6 m3! Darabolás után összerakott 1 űrméternyi faanyag még ennél is kevesebb, csupán 0,4 m3.  Innen már könnyen kiszámolhatjuk azt, hogy 1 űrméter fa valójában, még élőnedves állapotában is tölgy/bükk esetében 5 – 6 q, akác esetében 3,5 q körüli tömeget képvisel. Érdemes tehát átgondolnunk a magukat köbméteres áron bemutató fakereskedők érvelését!
A házaló tűzifások esetében a dolgunkat tovább nehezíti, hogy a kocsin szabálytalan rakat van, tehát nincs összepakolva, hanem csak úgy ömlesztve van. Ez által sem a rakat hosszúsága, sem a magassága nem állapítható meg egyértelműen! Ráadásul ilyenkor az ember sosem lehet biztos abban, hogy a rakat belsejében milyen fa is lapul úgy fafajra, mint minőségre!
És  csak ismételni tudom: amit ők köbméternek mondnak, az valójában űrméter, és darabolt állapotban csak 0,4 köbméter!

Természetesen tudjuk jól, hogy az erdőből még el is kell szállítani, fel is kell darabolni a faanyagot, ami mind további költségként jelentkezik. Azonban arra intenék mindenkit, hogy mielőtt bárkitől „köbméterben” vásárolna faanyagot, tisztázza a köbméter fogalmát, és számoljon egy kicsit!
Ha csak egy irsai Tüzép árait vesszük figyelembe -és még nem is a legolcsóbbat-:
1 q akác: 2850 Ft => 1 űrméter akác kb. 7 980 Ft
1 q tölgy: 2750 Ft => 1 űrméter tölgy/bükk kb. 9 900 Ft

Ha köbméterben szeretnénk tűzifát vásárolni, akkor keressük fel a legközelebbi erdészetet, és onnan vegyük meg a fánkat! Mivel ott valóban ellenőrizhető a mennyiség, és akkor sem kerül többe, ha csöpög belőle a víz!
Tájékoztatásként álljanak itt a pusztavacsi erdészet  árai, amennyiért a kitermelés helyén, 1 méter hosszúságban az erdőben lehet megvásárolni (1 x 1 x 1,7m!):
Akác:                    21 200,- Ft/m3  (kb. 2 356 Ft/q)
Tölgy:                   20 200,- Ft/m3 (kb. 020 Ft/q)
Lágy lombos:           9 500,- Ft/m3  (nyár, fűz)

Ha azonban nem szeretnénk a darabolással foglalkozni, akkor keressük fel azokat a helyeket, ahol fix méretű kalodában kapható a darabolt tűzifa (természetesen ez esetben a kalodának és a berakásnak az árát is meg fogjuk fizetni!).

Kecser István
erdésztechnikus

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum