Albertirsa

A legutóbbi, rendkívüli testületi ülés számomra tiszta képet rajzolt a városban uralkodó ostobaságról. Bebizonyította, hogy akiknek a város érdekeit kellene képviselni, csupán kicsinyes, saját pecsenyéjüket sütögető emberek, akiknek sok helyen kellene lenni, kivéve ezt a képviselő testületet! Az igazi ostobaság az AH főszerkesztőjének menesztésében csúcsosodott ki, ahol nemhogy kilógott a politikai lóláb, hanem a kulturális bizottság elnökének mérhetetlen ostobasága okán kiesett az egész ló! Most mondják meg Kedves Olvasóink: valóban ilyen emberekre kell/szabad bíznunk ezt a várost?

Érdeklődéssel és figyelmesen követtem a rendkívüli testületi ülés élő közvetítését (de jó, hogy nem voltam ott!). Két olyan témában kellett újból határozni, amiben, ha normális ésszel gondolkodtak volna a képmutatóink képviselőink, nem kellett volna megismételni a szavazást!

Fel nem fogom – és még csak épelméjű magyarázatot sem kaptam arra -, hogy miért kellett megválni attól a főépítésztől, aki részt vett a város hosszú távú építészeti stratégiájának kidolgozásában együtt és közösen(!) azokkal az emberekkel, akik most (szembeköpve korábbi önmagukat -miféle népség az ilyen?!-) laput kötöttek a talpára. Attól aki fórumokon győzködte Albertirsa polgárait, hogy miért jó nekünk az Arculati Kézikönyv; s nem csupán bemutatta, véleményeket kért, de meg is alkotta azt. Ez által olyan mélyreható ismereteket szerzett a város építészeti kultúrájában, amilyennel egy „jött-ment” építész nem veheti fel a versenyt. Egy olyan ember -s ezt nem személyes indíttatásból írom-, aki egyszer már bizonyította, hogy nem igazán érti az itteni dolgokat, most pedig deklaráltan másodállásban látná el a feladatát, mert nincs ideje normális munkaidőben dolgozni. Igazából azt sem értem, ha tudta, hogy sem ideje, sem energiája nincs erre, miért jelentkezett egyáltalán? (Nyilván csak spekuláció, de adott esetben akár magyarázata lehetne a dolognak, hogy tisztában volt azzal, bármekkora sületlenséget is ír, mond, ő lesz a befutó, s igazából nem róható fel neki, hogy némi „aprópénzt” még szeretne összesepregetni a főállása mellett.) De mi lesz ennek az eredménye városunk számára?! Ezen vajon eltépelődtek-e drága képviselőnk, mielőtt gerinc nélkül beleolvadva az arctalan tömegbe felemelte a kezét, miközben behúzta a nyakát? De hiába. Az ésszerűtlenség, a racionális gondolkodás totális hiánya miatt a testület többsége meghozta a -bizton és nyugodt szívvel állíthatom- legrosszabb döntést, amit ebben a témában csak lehetett! Én meg döbbenten álltam ekkora fokú butaság előtt! Tényleg ilyen képviselők kellenek nekünk? Csak ilyeneket érdemlünk?

Ám ez csak a kezdet volt! A következő témában a testület többségének sikerült alulmúlnia önmagát is, pedig ezek után az már igazán nem volt egyszerű feladat! Szőke „Kapitány” és maroknyi, de lelkes csapata – bár néha voltak, lehettek volna – ésszerű ellenérveik – miután úgy találták, hogy a jelenlegi főszerkesztő nagyszerű ember, fantasztikus munkát végzett, elismerték, hogy végre egy normális újságot csinált a városi lapból, le a kalappal előtte és drukkolnak neki, mégiscsak kipenderítették. S tették mindezt úgy, hogy havi nyamvadt 8 ezer Forintot (éves szinten 96 000,- azaz Kilencvenhatezer forintról beszélünk! Tessék megjegyezni ezt a számot, később érdekes lesz még!) kívántak a főszerkesztő bérén megspórolni. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy ehhez az összeghez Mihály már nem ragaszkodott, el is engedte volna, ám a Csipet-csapat agyáig ez már nem jutott el. Naná, hiszen szemmel láthatóan ki akarták tekerni a fiatalember nyakát! Persze – ilyen, amikor a butaság szorgalommal párosul – , a végén csak kiderült, hogy tárgyilagos főszerkesztői cikkekre áhítozva, a Magyar Időkben hirdettetik meg az állást! -Pártlapban keresve pártatlan főszerkesztőt… hogy oda ne tipegjek! (Ezzel a lendülettel akár úgy is feladható lenne a hirdetés, hogy Kisebbségben levő kormánypárti képviselők keresnek talpnyaló bértollnokot alacsony fizetésért. Jelentkezni: világvége sarkon jobbra.).- Szóval nem csak az elfogultság iránti igény lólába lógott ki a zsákból, de itt az egész ló is kiesett! Én ezt vérlázító pofátlanságnak ítélem meg, az önkritika, az önkontroll és a jó ízlés teljes hiányának, a pozíció-féltés magasiskolájának! Ugyanis -figyelembe véve az AH-ban megjelent hirdetést és -ugyan nem tudom mivégre, de mégis- részemről belekalkulálva némi önmérsékletet úgy vélem, hogy a megjelentetni szándékozott hirdetés egy alkalommal való megjelentetése a tarifa táblázat szerint, fekete-fehér megjelenés esetén is minimum 150 000,- Ft + ÁFA, tehát 190 500,- Ft! – Csak emlékeztetőül: Mihály évi 96 000,- Ft-al (adókkal együtt nagyjából 140 000-el) kért többet, amit aztán visszavont, tehát nem kellett volna kifizetni!- Innen nyugodtan leszűrhetjük azt a következtetést, hogy az adófizetők pénzéért ők csak akkor szoktak aggódni, ha az nem egyes arcátlan képviselők érdekei szerinti költséget testesíti meg! (Igaz, ezt már akkor is észrevehettük, amikor apuka kilobbizta a gyerkőc fizetésemelését, no meg a költségtérítés emelését – csak tudnám miféle olyan költségek lehetnek Albertirsán, amit nem bír el a fizetés? – Mert ugye azt kell tudni, hogy ezeket a plusz pénzeket is a város költségvetése fizeti! Hogy pontos számokat is tudjak írni, megkíséreltem megnézni városunk honlapján a „Foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai” menüpontot, de hogy, hogy sem, az pont éppen feltöltés alatt áll…)

Mindezek után nyilván ne menjünk bele abba a neveletlen, ostoba, tiszteletlen viselkedésbe, amit az az ember megengedett magának azzal az ő tudásával, ami neki van. Ha nem úgy lenne, hogy magam is drukkoltam a kissé kapkodó, fiatalos hevületében néha megfontolatlan, viszont feltétlenül jó stílusú, elfogulatlanul tudósító főszerkesztőnek, akkor is bántó lenne az a pofátlan arcátlan stílus, ahogy kicsinálták!

A vérlázító ülés számomra azt világította meg, hogy városunk képviselőinek -sajnos többsége- egyszerűen nincs tisztában azzal, miért ülnek ott, ahol ülnek! Egyszerűen fogalmuk nincs arról, hogy nekik nem egy pártot, nem a saját sértődöttségüket, hanem városunk-, az itt élő, választópolgárok(!!) érdekeit kell(ene) képviselniük, óvva, őrizve azt a büdzsét, ami amúgy is vékonyka lábakon egyensúlyoz a tengernyi kiadási kötelezettség és az alig-alig csordogáló, erősen megtépázott állami dotáció talaján, s igyekezni kellene a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújtani a megbízóiknak! Nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy ők nem urai, hanem szolgái a város polgárainak, akiknek egyszer el kell majd számolniuk a tetteikkel, s hogy az emberek nem felejtenek!
Én úgy látom, úgy vélem, hogy ezek az emberek a tipikusan olyan tehetségtelen és/vagy kisstílű figurák, akik a hatalomhoz dörgölőzve próbálnak a felszínen maradni. Ezen véleményemet mi sem támasztja alá jobban, minthogy ehhez a két szégyenletes határozathoz egyiküknek sem volt bátorsága a nevét adni; leszavazták a név szerinti szavazást. Ellubickolnak az arctalanságban. Elbújnak a döntés felelőssége elől: a többség így határozott. Valóban, joggal mondhatják, hogy ez nem a szocializmus, ott ugyanis volt egy olyan jelmondat, hogy „Munkád mellé add a neved!”.

Azért én javasolnám jövőre Kedves Olvasóim, a szavazófülkékben átfontolni, hogy akarunk-e, szabad-e olyan embereket bejuttatni döntéshozatali pozíciókba, akik a saját arcukat sem merik vállalni egy-egy döntésükhöz! Akarunk-e olyan embereket látni a testületben, akik nem a város javát, hanem a saját hatalmi, netán személyes érdekeiket nézik!?

Kecser István főszerkesztő

– cser –

Gregus tárogató kvartett az albertirsai zsinagógában

Kattintásra nagyítható

Aki a szombat kora estéjét tárogató muzsika hallgatásával akarta eltölteni, az a csodás zenei élmény mellett két ősbemutatót is kapott bónuszként a Gregus Tárogató Kvartett jóvoltából.

Bár szeretem a zenét és a tárogató hangja mindig is bűvöletbe ejtett, szombaton délután, az aprób­bik csemetével átbumlizott gyermeknap után elég nehezen szedtem rá magam a művészeti élmények élvezetére. Tán le is tettem volna róla, ha nem ígérem meg a látogatást egy számomra fontos embernek. S hogy mennyire jól jártam ezzel, az csak később derült ki!

Azt már a Művészetek Háza megnyitóján volt szerencsém megtapasztalni, milyen csodás akusztikával bír az épület, mégis minden alkalommal bámulatba ejt eleink építészeti tudása! Így aztán fokozott kíváncsisággal vágtam neki az estének.

A Gregus tárogató kvartett tagjai

Kattintásra nagyítható

A zenekar tagjainak bemutatása mellett kaptunk egy kis tárogatótörténeti ismertetőt is. Innen tudhattuk meg, hogy Szabó Sándor zeneszerszáma bizony, több mint száz esztendős, hogy a zenekarban levő alt- és tenor tárogatók egyedi megrendelésre, régi hangszerminta alapján készültek magyar mesterember keze munkájának dicsérete képen, s hogy az országban mindegyikből csupán egy darab található. Érdekes történelmi visszatekintés is volt a tárogató útján, ami sokunk számára jelenthetett új információkat.

A csodás este repertoárjában olyan ismert dallamok mellett mint Johann Strauss Verbunkja, vagy Farkas Antal verbunkos nótái, két ősbemutatót is hallhatott a közönség.

Egyikük Tomaso Albinoni Adagio-ja volt, ami világpremiernek számít, hiszen ezt a művet tárogatóra még senki nem ültette át! Erről a műről azt is megtudhattuk, hogy Albinoninak valójában nem sok köze volt ehhez a darabhoz, hacsak annyi nem, hogy az ő triószonátájának vázlatai és maradványai alapján készült, s valójában egy a milánói Remo Giazotto nevű zenetörténész komponálta meg.

A másik Hidas Frigyes: 9 Békés megyei népdalának átdolgozása volt, amit szintén Szabó Sándor munkáját dicsérte.

A koncert befejező részében az „Ott ahol zúg az a négy folyó” és a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország” mellett az örök gyerekeknek némi régi mesezenei összeállítással is kedveskedett a négy művész: Szabó Sándor vezető nyugalmazott zenetanár, Tóth Eszter művész-tanár, Andrási László klarinét tanár aki az alt-tárogatón játszott, valamint Csuvár Gábor mérnök, aki a tenor-tárogatót szólaltatta meg.

A fergeteges hangulatú, vastapssal honorált este valódi felüdülést jelentett, s igazán bánhatja, aki nem volt ott!

Kecser István főszerkesztő

Kecser István

avagy: tényleg, ki viszi át…? (Megkésett reflexió Sirkó László zenés önálló estjére)

Sirkó László önálló estje az albertirsai zsinagógábanJanuár 19-én volt az albertirsai születésű Sirkó László, a kecskeméti Katona József Színház örökös tagjának zenés önálló estje. Látszik, hogy nem vagyok igazi kritikus, s talán műértő sem – néha saját műveimet sem igazán értem -, mert nekem bizony majd’ egy hetembe került feldolgozni azt, amit a nagyszerű színhely választással a Művészetek Házában, a régi zsinagógában láttam, átéltem. Helyre kellett tennem magamban mindazt amit ezen az estén kaptam. Nem csupán művészi értelemben, hanem emberileg, történelmileg. Egy ember kitárulkozását, küzdelmét a múlttal, a jelennel, életútjával.

Sirkó László önálló estje az albertirsai zsinagógábanMegható, egyben megtisztelő volt az a fajta nyíltság és őszinteség, amivel Sirkó megnyílt. Úgy, ahogy az ember csak a barátjának nyílik meg! Bár tény, hogy aki erre az önálló estre egy haknit várt, az akár csalódhatott is, hiszen ezt az előadást nem csupán érteni, de érezni is kellett! (Az, hogy a végén a közönség állva tapsolt, talán jelentheti azt, hogy sok számára érezhető volt az a katarzis, amit csak az igen kiválóak képesek adni egy önálló est során!) Nehéz feladat volt nekem, aki Őt nem ismertem, megtalálni a sorban mindennek a helyét. Mert azt azonnal éreztem, hogy ennek az estnek van egy vonulata, ez egy történet, egy küzdelmes életút. De minden kis darabkáját össze kellett szedegetnem és össze kellet rakosgatnom, mint egy puzzle-t, hogy végre feltáruljon előttem az egész, a csodás kép! Az a kép, ami tele van fájdalommal, ugyanakkor büszkeséggel, alázattal, szeretettel és örömmel. Egy életút, egy színészi pálya annak minden állomásával, gyötrelmeivel, örömeivel.

A képszerű megformálásnak köszönhetően magam előtt láttam a pincében a borosüvegek fölött görnyedő Édesapát, és szinte hallottam suhanni a mogyorófa vesszőt… és megértettem, Ő maga, Sirkó László viszi át fogával tartva a szerelmet a túlsó partra!

 

Nem is tudok egyebet hozzátenni az estéhez, csak annyit: – Köszönöm!

 

Kecser István főszerkesztő

– cser –

 

 

 

 

 

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel
Albertirsa, Mikebuda, Csemő, Abony, Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
Július 1 – 2 Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T:06-53-312-405, 06-20-9437-971
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9/782-740
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 06-53-312-405, 06-20-9437-971
Július 8 – 9 Dr. Kónya Mihály
Cegléd, Köztársaság u. 35.
T: 06-30-3302-923
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9312-076
Július 15 – 16 Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725, 06-20-3757-750
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Július 22 – 23. Dr. Boldizsár János
Cegléd, Buzogány u. 2.
T: 06-20-5702-348
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Július 29 – 30. Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Augusztus 5 – 6. Dr. Konrád Alfréd
Cegléd, Szekér u. 9.
T: 06-20-2100-210
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Augusztus 12 – 13. Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 06-53-311-920, 06-20-3851-141
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9312-076
Augusztus 19 – 20. Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 06-53-360-011, 06-20-9390-840
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
Augusztus 26 – 27. Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 312-294
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Szeptember 2 – 3. Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent István u. 7.
T: 06-53-376-581, 06-20-41247-460
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2479-420
Szeptember 9 – 10.  Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
Szeptember 16 – 17. Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725, 06-20-3757-750
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037
Szeptember 23 – 24. Dr. Konrád Alfréd
Cegléd, Szekér u. 9.
T: 06-20-2100-210
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Szept. 30 – Okt. 1. Dr. Kónya Mihály
Cegléd, Köztársaság u. 35.
T: 06-30-3302-923
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333

* Az ügyelet, különösen a házhoz menő, díjtételei eltérhetnek a megszokottól!

Tudják Önök, hogy mi az a TAK vagy a TkR? Nem? Pedig érdemes lenne tudni! Az építésügy és az építés szabályozásának átfogó reformja keretében az Országgyűlés tavaly törvényt alkotott a „Településkép védelméről” – 2016. évi LXXIV. törvény – valamint a végrehajtás érdekében a Kormány kiegészítette a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) rendeletét.

Lakossági fórum 2017.06.14.Ennek szellemében volt a tegnapi napon megtartva egy lakossági fórum, ahol a városi főépítész, Körösztös Ágnes és Fazekas László polgármester tájékoztatta a -szerintem- gyér érdeklődőt és igyekezett választ adni a felmerült kérdésekre. Mindenek előtt megnyugtattak minket arról, hogy Debrecenben ezen a témájú lakossági fórumon mindössze 6-an, Cegléden pedig alig több mint tízen vettek részt.
Városunk főépítésze elmondta, hogy mennyire fontos egy település eredeti arculatának megőrzése. Kéri megjelentektől, hogy városunkban jártukban-keltűkben, amennyiben szép, megőrzésre alkalmasnak gondolt építészeti megoldást látnak azt fényképezzék le juttassák el a képet az önkormányzathoz. A képhez legyen mellékelve a készítő neve és a fénykép helyszíne (az sem baj, ha az ingatlan, ingatlanrész, kerítés, stb. tulajdonosának hozzájárulása is szerepel).
Az ilyetén módon kiegészített és az iroda által összeállított TAK a helyi tervezőmérnökök rendelkezésére lesz bocsátva, hogy a hozzájuk forduló építtetőknek ötleteket, támpontokat, segítséget adjanak egy-egy ingatlan kialakításában. A könyv csupán javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz majd meg. Célja a település arculatának egységesítése az építészeti emlékek megőrzése és átültetése a modern kornak megfelelő építészeti megoldásokba.
Tessedik iskola Táncsics utcai épületFazekas László elmondta az is, hogy a Völgyzugoly Műhely Kft. által tavaly vezetett hosszútávú fejlesztési koncepció tervezése már mintegy 95%-ban összeállt, a TAK azzal párhuzamosan futtatható, hiszen a két program nem egymásra épül, bár szorosan összefügg.
Lakossági kérdésre szóba kerültek a város jelentős egyedi értékeket hordozó épültei is, melyek sorsáról, védettségről és az ezzel kapcsolatos feladatokról hallhattunk tájékoztatást. Ebben külön foglalkozott polgármesterünk a Tessedik Iskola Táncsics utcai épületének speciális helyzetével. Hiszen az önkormányzat a tulajdonos, viszont a KLIK a fenntartó, s ez számtalan bonyodalmat okoz. (Ettől persze az a gyönyörű épület szívbe markolóan rossz állapotban van.)

Települési Arculati Kézikönyv (TAK):

A kézikönyv a természeti és épített környezet által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. Feltárja és ismerteti a kerületen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására a szemléletformálás céljával.

Településképi rendelet készül(TkR):

Az önkormányzat a településkép védelmét önkormányzati rendeletben biztosíthatja. A településkép védelme a kerület vagy kerületrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének megőrzését vagy kialakítását jelenti. A településképi rendelet az építési tevékenységgel érintett építmények településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára térhet ki, valamint a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatti településképi szempontból meghatározó területeket jelölhet ki. Előírásokat fogalmazhat meg a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére, illetve a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására és tilalmára vonatkozóan.

No nem kell megijedni, nem fogok párhuzamot erőltetni a hazánkban mind gyakoribbá váló és Majdan téri véres mészárlásba fordult tüntetéssorozat között, amiben a felbőszült kijeviek Moszkváig zavarták helikopterével és két bőröndjével a választási manipulációval a legitimitás látszatával hatalomra került, a velejéig korrupt rendszert létrehozó és működtető, Putyin báb Viktor Janukovicsot! Távol álljon tőlem bármiféle politikai összevetés, főleg Ukrajnával! Én csak azt vettem észre, hogy a közútjaink állapota lassan, de biztosan változik olyanná, amilyen Ukrajnában van.

útállapotok régebben Ukrajnában

1

útállapotok Albertirsán napjainkban

2

Annak idején még azokon az utakon is lehetett normálisan közlekedni, aztán egyszer csak megjelentek kisebb nagyobb gödrök. Nem voltak veszélyesek, csak kicsit nagyobb odafigyelést követeltek meg az embertől. Még lehetett közlekedni, ám a bosszúság mindennapossá vált. No meg egyre gyakrabban kellett felkeresni a gumiszerelőket, aminek ők természetesen örültek. Az autósok kevésbé, hiszen bajnak, kárnak nincs gazdája, a hivatalok egymásra mutogattak, hogy kinek kellett volna rendben tartani az adott útszakaszt (Persze mindenki tudta, hogy az állami útkezelőnél is ellopnak egy keveset a pénzből, a megyénél is ellopnak egy kicsit, a járásnál is hullik belőle, helyben meg már mindegy, hiszen úgysincs annyi amennyi kellene! Ráadásul központi szinten mondták meg, hogy kivel szabad utat javíttatni. Ugye milyen jó, hogy ez nálunk nem így van?!). Persze a sok kicsi sokra ment, a maradványokat nem lehetett átvinni a következő évre/évekre, végül aztán kialakult a jelenlegi helyzet, amikor Kárpátalja egyes útjain 1. – 3. fokozatban lehet csupán haladni, ha nem akarok kárt tenni a kocsimban!

Albertirsa Köztársaság út

3

Útállapotok Pesti út, Albertirsa

4

Én csak azt nem értem, hogy az állítólag jobban teljesítő, Európára mindinkább felzárkózó, gyarapodó Magyarországon hol van az a nem kevés összeg, amit mindenféle útépítési hozzájárulás címen lekaszálnak a közlekedőkről?! Hogy van az, hogy itt a városunkban is van nekünk egy kormánypárti többségű önkormányzatunk és arra mégis képtelenek, hogy legalább a város legforgalmasabb kereszteződésében levő ukrajnai állapotokat megszüntettessék! Tudom, hogy ezért a legegyszerűbb lenne a polgármestert szidni, ám ennek az útnak a rendben tartása nem városi, hanem állami feladat. Legalábbis lenne! És ha a kormánypárti képviselők odatennék magukat? Tudnának hatékonyan lobbizni? Ha nem, akkor mi a fenének tartjuk őket? Akkor nem lenne jobb helyettük olyan, aki az állammal szemben pont annyira tehetetlen, de legalább a város érdekében tesz, dolgozik?

Persze nem akarom azt mondani, hogy a városon belül minden igencsak klassz, hiszen a Bicskei út egyre kísértetiesebben hajaz Kárpátalja mindinkább járhatatlan közúti állapotaira!
Csak az érdekesség kedvéért kérdezem: Lesz-e bármiféle pozitív változás, vagy megvárjuk, amíg ilyenek lesznek útjaink:

Útállapotok Ukrajnában

5

Csak megjegyzem, imígyen képletesen, hogy ez az út nem Európába, hanem sokkal inkább Ázsiába vezet!

A képeken csupán két utca részlet készült Kárpátalján. Várom a megfejtéseket, hogy melyikek azok!
A helyes megfejtők egy-egy „GRATULÁLOK!” feliratot kapnak!

Házhoz menő ügyelet Rendelői ügyelet
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel
Albertirsa, Mikebuda, Csemő, Abony, Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
 Április 1 – 2 Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 360-011, 06-20-9390-840
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2479-420
 Április 8 – 9 Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5305-521
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5305-521
 Április 14 – 15 Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 360-011, 06-20-9390-840
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Április 16 – 17 Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9437-971
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9437-971
 Április 22 – 23 Dr. Konrád Alfréd
Cegléd, Szekér u. 9.
T: 06-20-2/100-210
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9/782-740
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
 Április 29 – 30 Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
 Május 1 Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9603-902
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
 Május 6 – 7 Dr. Kónya Mihály
Cegléd, Köztársaság u. 35.
T: 06-30-3302-923
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9782-740
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2479-420
 Május 13 – 14 Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9/428-707
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9/603-902
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9428-707
 Május 20 – 21 Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Május 27 – 28 Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 311-920, 06-20-3851-141
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
 Június 3 – 4 Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 312-294
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9312-076
 Június 5 Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent István u. 7.
T: 376-581, 06-20-41247-460
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Június 10 – 11 Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent István u. 7.
T: 376-581, 06-20-41247-460
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
 Június 17 – 18 Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9/782-740
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
 Június 24 – 25 Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9603-902
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037

Városfejlesztési fórum résztvevőiNovemberben tovább folytatódott az albertirsai településfejlesztési koncepció kialakítása a Völgyzugoly Műhely Kft. szervezésében. A hónap folyamán háromszor ült össze egy nagyjából harminc főből álló csoport, melybe a képviselő testület tagjain kívül a városban működő egyesületek, civil szervezetek, vállalkozások és egyszerű városlakók is meghívást kaptak. A munka úgynevezett „nyitott fórum” formájában folyt.

Egy település jövőjének megformálásához elengedhetetlenül fontos a múltjának és jelenének megfelelő ismerete, hiszen minden jelenben és jövőben benne van a múlt. Életképes és megvalósítható jövőt pedig akkor lehet tervezni, ha azt a múltra és a jelenre építik fel. Amikor figyelembe veszik az adottságokat és kalkulálnak a hiányosságokkal, mint megoldandó feladattal.

A csoportmunka közösséggé kovácsolEzt a szembenézést valósította meg az első fórum, ahol a meghívottak véletlenszerűen összeállított csoportokban vették számba Albertirsa erősségeit (adottságait), és határozták meg gyengeségeit, a fejlesztendő, megoldandó feladatokat. A legtöbb erősséget szinte minden csoport azonosan látta, de sok volt az átfedés a megoldandó feladatok sorában is, pedig a csoporttagok sokkal inkább a saját, mintsem a szomszédos asztalok felé figyeltek. A csoportokban folyó munka hamar megteremtette az összhangot először az asztalokon belül, majd az összejövetel második felében is, amikor „kiterítették egymás előtt a lapjaikat”. Nagyszerű volt tapasztalni, hogy milyen jól ment az együttgondolkodás a politikai, gazdasági élet más-más oldalán állók között. Innen látszott, hogy a város érdekében mindenki hajlandó félretenni vélt- vagy valós politikai, gazdasági egyéni érdekét. Ez jellemző volt a fórum egész ideje alatt.

Együttgondolkodás a város érdekébenA második összejövetel célja a város jövőjének megvitatása volt. A fórum tagjai most is véletlenszerűen csoportokba rendezve igyekeztek meghatározni Albertirsa „jövő-céljait” a fejlesztés szükséges irányát és a fejlődés lehetőségeit.
A résztvevők alapvetően egyetértettek abban, hogy a város legnagyobb kincse, a természet adta lehetőség, a gyógyvíz. Ennek a fejlesztésére sok gondolatot fűztek fel, bár több más, értékes jövőcél is megfogalmazásra került. Ezek között is kiemelt feladatot és célt képviselt a város közlekedésének jelentős megreformálása, a környezettudatos gondolkodás kialakítása. Nagyon fontos feladatnak nyilvánította a csoport újabb munkahelyek teremtését, ipari övezet kialakítását, más vállalkozások idecsábítását. A kultúra terén a zsinagóga épületének Művészetek Háza céljára történő átformálását, a testvérvárosi kapcsolatok erősítését, helyi és országos fesztiválok megrendezését és a település múltjának lehető legmélyebb feltárását határozták meg szükséges iránynak. Fontosnak látták még a helyi szolgáltatások fejlesztését, a sportfejlesztéseket, ezen belül is regionális és országos sportrendezvények bevonzását. Helyet kapott még a tervek között a városközpont és a városkép tudatos fejlesztése, de felkerült a listára a civil aktivitás fejlesztése is.
Legnehezebb feladatot a résztvevőknek a számtalan jó gondolat közötti prioritás felállítása jelentette. Abban azonban egyetértettek a megjelentek, hogy mindehhez nélkülözhetetlen és talán legfontosabb feladat a város „eladása”, tehát a jó városmarketing.

A felajánlások átadásaA nagyszerű közös gondolkodást a meghívottak november utolsó napján ismét, ebben a formában immár utoljára gyakorolhatták.
Ekkor a korábban kitűzött jövőcélok eléréséhez szükséges intézkedések sorát gyűjtötték össze csoportmunkában a résztvevők. A korábban statikus csoportok ezen alkalommal átjárhatókká váltak; a csoporttagok kedvük szerint választhatták meg a számukra szimpatikus, illetve hozzájuk legközelebb álló feladatokat, és a korábbiakkal ellentétében bármikor átmehettek egy másik csoportba. Ez igazi szabadságot biztosított a gondolatok szárnyalásához.
Az intézkedések megvalósításához mindenki személyes felajánlással is hozzájárult, amit ugyan név nélkül írtak le egy papírra, de felolvasás után a fórum egyik koordinátora összegyűjtötte és mintegy jelképét a felajánlásoknak, átadta Fazekas László Polgármester úrnak.

A három fórumon összegyűjtött elképzelések, ötletek, információk felhasználásával készül el majd Albertirsa településfejlesztési koncepciója.

Nagyszerű dolog volt látni, hogy ennyire különböző emberek képesek közösen és együttesen gondolkodni a városunk jövője érdekében! Csak halkan kérdezem meg, ha ez egyszer sikerült, miért ne lehetne megoldani ugyanezt az összhangot, együttgondolkodást máskor is?

A fényképeket köszönjük a Völgyzugoly Műhelynek!

Kecser István felelős szerkesztő

            – cser –

Boldog Új Évet Kívánunk

Harmadik adventi gyertya meggyújtása AlbertirsánAz idei Adventen minden héten más és más felekezet gyújtja meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. A harmadik, az öröm gyertya lángjának fellobbantására kis műsor keretében az albertirsai Baptista egyház vállalkozott. Nagyszerű kórus muzsikával, amolyan valódi öröm énekléssel varázsolta el a kis létszámú hallgatóságot.


La-Li Húsbolt Albertirsa - vasárnap is nyitva
December 13-tól már vásárolható a karácsonyi élő hal!


 

Az énekkar szépen, tisztán szóló hangjaiból egy más, új jellegű templomi hangzást ismerhettünk meg. Üdítő változatosság volt, a korábban megszokott tradicionális egyházi zenéléshez képest. Némi mosolyt csak az csal a számra szegletére, hogy egyik ének zenei világában egy régi, ’70-es évek korabei melódia csöppent elénk. Én két címen is ismertem, csak egészen más szöveggel – „A fény a napból jön”, vagy a „Ha minden nyelven” -. Régi építőtábori esték tábortüzei szinte nem múltak el anélkül, hogy ez a nóta, valamelyik gitáros fiatal repertoárjából elő ne került volna. A jelen így bizonyítja, hogy a zene örök, legfeljebb a szöveg változik.

Újvári Ferenc Baptista lelkipásztorA csodás énekek után Újvári Ferenc lelkipásztor mondott ünnepi beszédet. Beszédében párhuzamot állított a gyertya fénye és Jézus léte között, hiszen ahogy egy gyertya fénye képes utat mutatni a sötétben, úgy mutat utat lelkünk számára Jézus a lét sötétségében. Ide a csodás napsütéstől a halál sötétjén át jutottunk el. Kicsit érdekesnek ítéltem meg, hogy Krisztus születése előtti öröm vasárnapon miért kell pont a halálról beszélni, de a beszéd amúgy szép volt. Utána városunk polgármesterével és Major Judit alpolgármester asszonnyal közösen felkapcsolták a harmadik gyertya fényét. Hárman a harmadikat…

Mindezek ellenére úgy érzem, nagyszerű kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Megismerjük egymás vallását, énekeit, liturgiáját; megérthetjük a másik Istenképét. Mai, gyűlölködéssel teli világunkban az ilyen események, rendezvénysorozatok nagyon fontosak lehetnek a békés egymás mellett élés tanulásában, a tolerancia és egymás elveinek, világlátásának tiszteletben tartása szempontjából. Nagy örömömre szolgált, hogy bár kissé távolságtartó módon, de jelen volt az eseményen Szőke Károly, a város Kulturális bizottságának vezetője, valamint másik alpolgármesterünk, Szőke Szabolcs is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Első gyertya az albertirsai városi Adventi koszorún 2016.11.26-án.

A 2016. évi Advent városunkban eltér az eddigiektől. Minden héten más és más felekezet gyújtja majd meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. Az első gyertya lángjának fellobbantási ceremóniája a Római Katolikus Egyház műsorával vette kezdetét. A zenei összeállítás után Fazekas László polgármesteri köszöntője hangzott el, majd a gyertya meggyújtása után Mihály atya vette át a szót.

Adventi műsor - katolikus zenekarA program kezdetéig a gyermekek zenekara és kórusa szórakoztatta a szerintem kevés számú gyülekezőt. A fellépők igyekezete feledtette a helyenként hamiskás énekhangokat. Kiemelkedő volt viszont a fuvolista teljesítménye, aki a borongós, csípős, határozottan kellemetlen időben is csodálatosan szólaltatta meg hangszerét! ( Én tudom, hogy ez mekkora feladat volt! Innen is gratulálok Neki! ) Öröm volt hallani és látni, hogy a katolikus egyház is igyekszik haladni a korral és a régi templomi énekek mellett már ki is lépnek az épület falai közül és könnyen dúdolható, kellemes hangzású vallásos énekekkel is igyekeznek a fiatalok körében is népszerűek lenni.

Fazekas László megnyitójaEzt követően városunk polgármestere köszöntötte az ünnepet és nyitotta meg az Adventi ünnepségsorozatot. Elmondta, hogy az idén, szakítva a korábbi hagyományokkal, minden héten más és más felekezet ad ízelítőt az ő Adventi gondolataiból, így megismerhetünk négyet az albertirsai egyházak közül. Megtudhatjuk Krisztus születéséről vallott nézetekeit, betekintést kapunk liturgiáikba. Fazekas László beszéde után Major Judit alpolgármester meggyújtotta a város Adventi koszorúján az első gyertyát. (Sajnálatosnak tartottam, hogy egy ilyen horderejű kulturális program megnyitójáról pont a város Kulturális bizottságának vezetője és mindegyik tagja hiányzott -legalább egynek illett volna ott lennie-. Nehéz ilyenkor nem párhuzamot vonni a létező, de leginkább nem létező kulturális életünkkel. Ezzel természetesen önmagukat minősítik, de ha a városnak ilyen képviselőkre van szüksége, akkor nekik van ott a helyük, ahova szerintem nem valók… Mindezt nem tettem volna szóvá, amennyiben legalább valamelyik bizottsági tag -ha már a bizottság vezetőjének nem jutott eszébe kinevezni valakit!- szolgálati kötelezettségének tartotta volna, hogy a péntek-szombati kulturális programok legalább valamelyikén pofavizitet vegyen! )

Ma, elsőként -természetesen- a Római Katolikus egyház mutatkozott be az egyházak közül. Mihály Atya beszédében, többek között kaphattunk némi történelmi, hittörténeti visszatekintést az Adventről, sőt, magáról az Advent jelentéséről, valamint megtudhattuk, hogy mióta is létezik adventi koszorú és hogyan is volt ennek története. Ezen kívül egy mese is elhangzott, amiben kiderült, melyik állatnak mit is jelent a Karácsony; hogy a szamár, akinek őse jelen volt Krisztus születésénél mit is üzen nekünk, embereknek.

                                                               

A program keretében némi közös éneklésre és imádkozásra is volt lehetőség.

Utána némi forralt borozásra is volt alkalom, természetesen mindenkinek saját költségén! A szerény vásár két pavilonjában lehetőség van kézműves ajándékok megvásárlására is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

 

Vissza-visszatérő téma, még az Albertirsai Híradó is foglalkozott a helyi égetési szabályokkal. Egy hosszú, és viszonylag bonyolult szabályozás, amiből a legfontosabbakat kiemeltük. A szabályozást részletesen megtekinthetik Albertirsa város hivatalos honlapján.  Mi most összefoglaljuk a lényegét.

A rendelet [ 15/5015. (V.04.) ] értelmében égetéssel csak avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Az égetést munkanapokon reggel 8 – 17 óra, szombaton 8 – 12 óra között lehet végezni az alábbi feltételekkel:
– égetni csak száraz kerti hulladékot lehet
– szükség esetén szárítani, szikkasztani kell
– csak kis adagokban szabad eltüzelni
– a füstképződést a minimálisra kell csökkenteni
– tűz- és robbanásveszély ne keletkezzen
– a begyújtáshoz nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi anyag
– égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezhet
– a helyszínen olyan eszközöket és felszereléseket kell tartani, amivel megelőzhető a tűz továbbterjedése, elvégezhető az oltása (locsolótömlő vagy min. 50 l víz, lapát, ásó, egyéb oltásra alkalmas kéziszerszám, tűzoltó készülék) .

Tilos égetni:
– tartósan ködös, párás időben
– szmogriadó esetén
– erős szélben
– oktatási, szociális, egészségügyi intézmények, nyitott sportlétesítmények, egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 m-es körzetén belül rendezvények, szertartások, valamint az intézmények működési ideje alatt
– kommunális hulladékot
– ipari hulladékot
– veszélyes hulladékot
– gumit
– vegyszert
– festéket
– tűzgyújtási tilalom esetén.

Amennyiben égetés közben az égetést befolyásoló körülmények megváltoznak, úgy a megváltozott körülményekhez kell alkalmazkodni és az égetést azonnal be kell fejezni!
Az égetés befejeztével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni. Ennek sikerességéről meg kell győződni, mielőtt a területet elhagyjuk.

 

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum