Szubjektív könyvajánló

Lokálpatriotizmusban nincs hiány Albertirsán, ehhez kell társulnia a minőségelvű cselekvésnek. Fontos, hogy mindenki a maga ügyének érezze a település gondját, baját, örömét, de ugyanilyen fontos, hogy a most már „városi önkormányzat” is legyen érzékeny minden egyes albertirsai polgár problémájához.”

Párhuzamos köznaplóSzámomra ez a legfontosabb gondolata Major Jánosné és Major János könyvének, melyben egy személyes életút vezet végig minket a rendszerváltás elvi szükségességétől Albertirsa várossá válásáig.

Nem csupán az akkori kort, egy pedagógus szemével, láthatjuk, de megismerhetjük benne az embert. Az embert örömeivel, bánataival, gondjaival, büszkeségeivel.

Bemutatja az embert, aki minden igyekezetével azon volt, hogy egy politikailag is kulturált réteget képezzen a népfőiskolán keresztül, remélve, hogy az ott megszerzett tudást az újonnan kialakuló világban a későbbiekben is hasznosítani, használni fogják. Hiszen a közélet választott vezetőit is fel kell (kellene) készíteni a feladataikra; nem egyszerű dolog a kommunikáció, mások meggyőzése, a vélt, vagy valós hibák feltárása és nyilvánosságra hozatala anélkül, hogy az ne tűnjön öncélú, vagy alaptalan vádaskodásnak, mai szóhasználattal élve karaktergyilkosságnak. Ennek kapcsán elmerenghetünk azon, nem lenne-e szükség napjainkban is a politikai párbeszéd kultúrájának újragondolására, hogy jó-e nekünk a feszültség szándékos élezése, a meggyőzés helyett a földbe döngölés. Érdemes elgondolkodni azon, hogy ez a város fejlődése, haladása szempontjából hova vezet? Nem emészti-e fel a háborúskodás azt az energiát, amit békésen a fejlődésre lehetne fordítani? Amikor mindenkinek minden lépésére, mondatára vigyáznia kell, mert vannak, akik alattomosan csak arra várnak, mikor, mibe lehet belemagyarázni egy kis rosszat, milyen gondolatokat, milyen intézkedéseket lehet folyamatos kritikával illetni anélkül, hogy helyette másik, hosszútávon is megfelelő megoldást javasolnának. Ez óhatatlanul is passzivitásba vezet, a képviselő már nem mer semmit mondani, tenni, mert azonnal lecsapnak rá; így inkább nem tesz semmit, mert abban nem lehet hibát találni.

Bepillantást nyerhetünk a könyv lapjai által a központi iskola névadási munkálataiba, s megtudhatjuk, hogy egy-egy eredmény mögött milyen heroikus munka rejlett régebben. Abban az időben, amikor az volt a fontos, ki mit tett a közösség, legyen az kisebb, vagy nagyobb érdekében.

Megismerhetjük az ember megdöbbenését már az első választási harc tapasztalatain, és emlékezhetünk a békés átmenet kormányára, az első szabad választások eredményeire.

Ez után rohamléptekkel haladunk a történelemben, amiben az író emléket állít a 2001. szeptember 11-i terror támadásnak is.

Meghatóan szép emléket állít a könyv 1956-nak, a forradalomban elesett két albertirsai fiatalnak, akik közül Ívicz Györgyöt halálra ítélték és kivégezték, míg Jankovics Mihályt a Szovjetunió elnyomó seregi egyszerűen meggyilkolták  minden épkézláb indok nélkül.

A könyv másik szerzője, Major János, korábbi főszerkesztője az Albertirsai Híreknek, a város egy régi-új politikai kortünetét, a régi reflexek beindulását is felvillantja egy pillanatig, így figyelmeztetve minket arra veszélyre, hogy bár az emberek mások, ám a hatalom birtokosai továbbra is, vagy ismételten tiltanák a médiában a szabad véleménynyilvánítást.

A János részletesebben taglalja az ’56-os eseményeket, és nevesíti majdnem mindazokat, akik a várossá válás érdekében sokat tettek.

Amennyiben Major Jánosnénak igaza van, és valóban nincs hiány Albertirsán lokálpatriotizmusban, akkor ennek a könyvnek minden városi polgár könyvespolcán helye van -még ha a könyv nagyon sok személyes vonatkozást is tartalmaz- legyen bármilyen pártállású is, hiszen a városiasság előnyeit mindannyian élvezzük, függetlenül attól, hogy a várossá válás éppen a jelenlegi polgármester egyik ciklusa alatt következett be!

- cser -

– cser –

Hozzászólások

hozzaszolasok

Powered by Facebook Comments

Vélemény, hozzászólás?

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum