No nem kell megijedni, nem fogok párhuzamot erőltetni a hazánkban mind gyakoribbá váló és Majdan téri véres mészárlásba fordult tüntetéssorozat között, amiben a felbőszült kijeviek Moszkváig zavarták helikopterével és két bőröndjével a választási manipulációval a legitimitás látszatával hatalomra került, a velejéig korrupt rendszert létrehozó és működtető, Putyin báb Viktor Janukovicsot! Távol álljon tőlem bármiféle politikai összevetés, főleg Ukrajnával! Én csak azt vettem észre, hogy a közútjaink állapota lassan, de biztosan változik olyanná, amilyen Ukrajnában van.

útállapotok régebben Ukrajnában

1

útállapotok Albertirsán napjainkban

2

Annak idején még azokon az utakon is lehetett normálisan közlekedni, aztán egyszer csak megjelentek kisebb nagyobb gödrök. Nem voltak veszélyesek, csak kicsit nagyobb odafigyelést követeltek meg az embertől. Még lehetett közlekedni, ám a bosszúság mindennapossá vált. No meg egyre gyakrabban kellett felkeresni a gumiszerelőket, aminek ők természetesen örültek. Az autósok kevésbé, hiszen bajnak, kárnak nincs gazdája, a hivatalok egymásra mutogattak, hogy kinek kellett volna rendben tartani az adott útszakaszt (Persze mindenki tudta, hogy az állami útkezelőnél is ellopnak egy keveset a pénzből, a megyénél is ellopnak egy kicsit, a járásnál is hullik belőle, helyben meg már mindegy, hiszen úgysincs annyi amennyi kellene! Ráadásul központi szinten mondták meg, hogy kivel szabad utat javíttatni. Ugye milyen jó, hogy ez nálunk nem így van?!). Persze a sok kicsi sokra ment, a maradványokat nem lehetett átvinni a következő évre/évekre, végül aztán kialakult a jelenlegi helyzet, amikor Kárpátalja egyes útjain 1. – 3. fokozatban lehet csupán haladni, ha nem akarok kárt tenni a kocsimban!

Albertirsa Köztársaság út

3

Útállapotok Pesti út, Albertirsa

4

Én csak azt nem értem, hogy az állítólag jobban teljesítő, Európára mindinkább felzárkózó, gyarapodó Magyarországon hol van az a nem kevés összeg, amit mindenféle útépítési hozzájárulás címen lekaszálnak a közlekedőkről?! Hogy van az, hogy itt a városunkban is van nekünk egy kormánypárti többségű önkormányzatunk és arra mégis képtelenek, hogy legalább a város legforgalmasabb kereszteződésében levő ukrajnai állapotokat megszüntettessék! Tudom, hogy ezért a legegyszerűbb lenne a polgármestert szidni, ám ennek az útnak a rendben tartása nem városi, hanem állami feladat. Legalábbis lenne! És ha a kormánypárti képviselők odatennék magukat? Tudnának hatékonyan lobbizni? Ha nem, akkor mi a fenének tartjuk őket? Akkor nem lenne jobb helyettük olyan, aki az állammal szemben pont annyira tehetetlen, de legalább a város érdekében tesz, dolgozik?

Persze nem akarom azt mondani, hogy a városon belül minden igencsak klassz, hiszen a Bicskei út egyre kísértetiesebben hajaz Kárpátalja mindinkább járhatatlan közúti állapotaira!
Csak az érdekesség kedvéért kérdezem: Lesz-e bármiféle pozitív változás, vagy megvárjuk, amíg ilyenek lesznek útjaink:

Útállapotok Ukrajnában

5

Csak megjegyzem, imígyen képletesen, hogy ez az út nem Európába, hanem sokkal inkább Ázsiába vezet!

A képeken csupán két utca részlet készült Kárpátalján. Várom a megfejtéseket, hogy melyikek azok!
A helyes megfejtők egy-egy „GRATULÁLOK!” feliratot kapnak!

A galéria tartalmaz 10 fotót.

Március 31-én, egy kissé megkésett születésnapi ajándékként Tímár Ibolya festőművész kiállítását nyitotta meg Fazekas László polgármester Albertirsán,  a Móra Ferenc Kulturális Központban.

Tímár Ibolya önmagáról:
Születtem 1947. márc. 23-án Nagyváradon
Apám Kovács Károly festőművész, iparengedélyes művészi arckép és tájképfestő,(mert valamiből meg kellett élni a művészetből akkor sem lehetett)
A 8 általános után elvitt Marosvásárhelyre és beíratott az ottani zene és képzőművészeti szakközép iskolába (marosvásárhelyi Művészeti Líceum)
amit akkor Izsák Márton szobrászművész igazgatott.
Apám csak meg akarta mutatni azt a gyönyörű épületet mert azt Kultúrpalotának hívták, de én ott ragadtam.
A Líceum elvégzése után visszakerültem Nagyváradra és ott dolgoztam a színháznál. Itt megismerkedtem egy fiatalemberrel, aki Magyarországon élt.
A kapcsolat nemsokára lánykéréssel folytatódott. Én, az érzelmeken túl kaptam az alkalmon is mert apámnak az volt a kívánsága,hogy itt éljek és haljak magyar földön.
Házasságkötésünk után ide is költöztem. Már 40 éve az őshazában élek, amiből legtöbbet Budapesten töltöttem. Ott dolgoztam, festettem. Voltak kiállításaim is.
8 éve jöttünk Albertirsára. Volt itt egy ismerősünk akihez kijöttünk grillpartikra és úgy megtetszett ez a hely, hogy elhatároztam, ide költözünk. Leginkább a sok a zöld terület lopta be a szívembe magát. Ez után megkerestem a Kistérségi Gerje egyesületet Cegléden és akkortól kezdve ott voltak kiállításaim a csoporttal.
Tehát mióta elvégeztem az iskolát azóta festek és festek egyfolytában, hobbiként is.
Házhoz menő ügyelet Rendelői ügyelet
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel
Albertirsa, Mikebuda, Csemő, Abony, Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
 Április 1 – 2 Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 360-011, 06-20-9390-840
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2479-420
 Április 8 – 9 Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5305-521
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5305-521
 Április 14 – 15 Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 360-011, 06-20-9390-840
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Április 16 – 17 Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9437-971
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9437-971
 Április 22 – 23 Dr. Konrád Alfréd
Cegléd, Szekér u. 9.
T: 06-20-2/100-210
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9/782-740
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
 Április 29 – 30 Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
 Május 1 Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9603-902
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
 Május 6 – 7 Dr. Kónya Mihály
Cegléd, Köztársaság u. 35.
T: 06-30-3302-923
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9782-740
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2479-420
 Május 13 – 14 Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9/428-707
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9/603-902
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9428-707
 Május 20 – 21 Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Május 27 – 28 Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 311-920, 06-20-3851-141
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
 Június 3 – 4 Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 312-294
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9312-076
 Június 5 Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent István u. 7.
T: 376-581, 06-20-41247-460
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
 Június 10 – 11 Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent István u. 7.
T: 376-581, 06-20-41247-460
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3757-750
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
 Június 17 – 18 Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9/782-740
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3
T.: 06-20-5305-521
 Június 24 – 25 Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9603-902
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037

Láss a polcok mögé!2017 március 17-én pénteken “Láss a polcok mögé!” címmel rendezett kiállítást a Magyar Természetvédők Szövetsége nevében a Homokrészi Tanyavilágért Egyesület. A téma feldolgozói alapvetően a tudatos vásárlásra, a környezet és a hazai termékek védelmére kívánták felhívni a figyelmet.

Már a címbeli kérdés is baljós. Nem alaptalanul. Mert azt mondják, hogy az emberiség soha a történelmében még nem evett ilyen sokat és ilyen rosszat. Ez utóbbin azt kell érteni, hogy élelmiszereink beltartalmi értéke az évszázados műtrágyahasználat miatt a töredékére csökkent és tele vannak vegyszerekkel. A Művelődési Házban egy hétig tartó kiállítás ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet és arra adott tanácsokat, hogy mit tehetünk ellenük.

  1. Alakíts ki tudatos vásárlási szokásokat!
    Láss a polcok mögé!
    Ne legyenek illúzióid. A marketingtudomány ma már többet tud rólad, a tudatalattidról mint te magad önmagadról. És ki is használja. Tudja, hogy a szupermarketekben mit hol kell elhelyezni, milyen színeket kell alkalmazni, milyen formák keltik a „sok” illúzióját, hogy TE, a vásárló minél többet vásárolj. Olyat is, amire nincs is szükséged.
    Elárulok egy trükköt. Itt volt a kétdecis gyümölcsjoghurt. Valamikor. Mert ezzel az történt, hogy csináltak négy kisebb pohár gyümölcsjoghurtot, amit csak egyben lehet megvásárolni. Ügyes, nem? Te, a vásárló mind a négyet meg kell, hogy vásárold, ami több mint két deci. Ha akarod, ha nem. Ha egy jól megszokott terméked kiszerelését megváltoztatják, ott mindig gyanakodni kell arra, hogy vagy a mennyiség lett kevesebb ugyanolyan áron, vagy többet vásárolsz belőle, mint korábban. Egy biztos: Te jársz rosszul.
    Tehát:
    Állíts össze bevásárlólistát otthon azokról az árukról, amire valóban szükséged van. És ne térülj el! Gondolj azokra az élelmiszerekre vagy árukra, amik korábban a kukában végezték.
  2. Gondolsz az ökológiai lábnyomra?
    Láss a polcok mögé!Vagyis arra, hogy vajon mennyi energiát emésztett fel, amíg az étel a polcokra került?
    – A nagyüzemi termelés energiaigényes, manapság becslések szerint minden 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk fel (műtrágya, növényvédő szerek, érésgyorsítók stb. előállítása)
    – Mennyit utazott az élelmiszer, míg odaért az asztalodra? A szomszédtól van, vagy több ezer kilométert utazott? Manapság a legtöbb energiát az élelmiszerek szállítása igényli.
    – Gondoltál arra, hogyan van becsomagolva? A fölösleges csomagolóanyagnak mind az előállítása, mind a megsemmisítése energiát emészt fel. Ha ugyan nem a környezetet fogja szennyezni.
    Tehát:
    Válaszd a helyi terméket! Azon kívül, hogy a szállítása nem szennyezi a környezetet, ezzel is a helyi termelőket támogatod.
    – Válaszd azt a terméket, aminek éppen szezonja van! Minek kell télen epret enni, amikor ott van a magyar alma? Az az eper több ezer kilométert utazott, vagy fűtött fóliában termesztették. És az íze sem olyan, mint a májusinak.
    Válaszd a bio terméket! Ez egy olyan téma, amelyről önmagában köteteket lehetne írni. Legyen itt elég annyi, hogy ha piacon vagy boltban vásárolunk bio terméket, azon rajta kell hogy legyen a HU-ÖKO-01 vagy HU-ÖKO-02 jelzés. Ez jelenti azt, hogy a Biokontroll Hungária Kft. vagy a Hungária Ökogarancia Kft. ellenőrizte a termelőt és a terméket is. De ha Te, kedves vásárló valamennyire otthonos vagy a biokultúrában és tudod azt, hogy a szomszéd utcában a Pista bácsi bio módon kertészkedik, akkor nyugodtan vásárolj tőle.
    Drágák-e a biotermékek? Pista bácsitól valószínűleg nem annyira. A külföldi tapasztalat az, hogy a biotermékek ára csak átlagban 30%-kal haladja meg a konvencionális élelmiszerek árát. Hazánkban is ez lenne a helyzet, ha a kínálat – és a kereslet – nagyobb lenne. OK. Dolgozunk rajta.
  3. Fair trade = Méltányos kereskedelem
    Láss a polcok mögé!Gondoltál már arra, hogy kik a vesztesei és a nyertesei az élelmiszer biznisznek?
    A nagy áruházláncok egyértelműen profitot profitra halmoznak. Te, vásárló, az alacsony árak miatt nyertesnek érzed talán magad. A piac harmadik szereplője a termelő. Akitől belistázási díj, polcdíj, parkolási díj, takarítási díj és egyéb jogcímeken szednek sápot az áruházláncok, majd az áru elkelte után 60 vagy 90 napra fizetnek.
    Vagy itt vannak a trópusi termékek, amelyeket főleg fejlődő országokban termesztenek. Vegyük például a kakaó példáját. A kakaó egy folyamatosan érő termés. Gépesíteni ezért nem lehet, kis farmokon termesztik. Ghanában, az egyik legnagyobb kakaótermelő országban, sok-sok kis farmer áll szemben néhány nagy multinacionális kereskedő céggel, amely könyörtelenül lenyomja az árakat és kihasználja a termelők gyengeségét. Éppen ezért virágzik a gyermekmunka. Itt nem valami családi munkára vagy fiatalok önkéntes munkája bohóckodásra kell gondolni. Ezek a gyerekek kemény machetével dolgoznak a tűző napon és nem iskolába járnak. Mire felnőnek, behozhatatlan hátránnyal kezdik a felnőtt életet. Hát ez az ára az olcsóságnak.
    Tehát:
    Vásárolj olyan terméket s olyan helyről, amely biztosítja azt, hogy a termelő megkapta azt a méltányos árat a termékéért, amelyből el tudja tartani családját. Ennek már komoly mozgalma is van, sorra nyílnak a „Fair Trade” boltok, amelyek csak ilyen árukat árulnak. Sajnos nálunk még nincs ilyen, de „Fair Trade” logóval ellátott áruk már vannak. Keresd és válaszd a „Fair Trade” árukat!

A „Láss a polcok mögé!” kiállítás megnyitóján ezekről is szó volt, de tágabb értelemben nem csak az élelmiszer, hanem minden áru tudatos vásárlásáról. És dr. Janik Zoltán jóvoltából a magyarországi jogi környezetről is. Valamint megnéztünk egy filmet arról, hogy a kis családi gazdaságokat hogyan szorították ki a húsgyárak és milyen módszerekkel dolgoznak. A Mátrix című film tízperces parafrázisa „Meatrix” címmel az interneten magyarul is megtekinthető.

A Művelődési Ház kiállítótermében ezen az egy héten „csak” mellékszerep jutott a művészetnek, amennyiben az üzeneteket egy nemzetközi fotópályázat nyertes fotói támasztották alá képekben. Meg vagyok győződve arról, hogy a nagyvárosi kiállítóterek után nem volt hiábavaló egy ilyen „kis” helyre is idehozni a kiállítást.

                                                                                                        Malya Carmen
Homokrészi Tanyavilágért Egyesület

 

A rendőrségtől semmiféle segítséget nem kapó életveszélyben lévő bántalmazott nő éppen úgy előítéletek és diszkrimináció áldozata, mint a munkahelyéről kirúgott, mindenhonnan kitagadott és ezért öngyilkosságot elkövető meleg férfi. A munkát kapni nem tudó, és ezért a létminimum alatt tengődő, mélyen a szellemi képességei alatt teljesíteni kénytelen mozgássérült éppen úgy előítéletek és diszkrimináció áldozata, mint az a roma gyerek, akit kizárólag a származása miatt irányítanak kisegítő iskolába, eleve elzárva tőle a teljes élet lehetőségét.
A szociálpszichológiában a kezdetektől fogva jelen van a társadalmi hierarchia és elnyomás kérdésköre, olyan témákon keresztül, mint az autokratikus vezetés, a csoportközi viszonyok vagy az előítéletek, egyenlőtlenség kérdése.

 

 

„Gengszterváltás” után robbant:

A rendszerváltást követő válsággal együtt járó megrázkódtatás súlyosságát nagymértékben fokozta az, hogy sem a szociálpolitika, sem a családok nem voltak felkészülve arra, hogy olyan problémákat kezeljenek, mint amilyeneket a tömeges munkanélküliség, a nagymértékű elszegényedés vagy például a tömegméretű hajléktalanság felvet. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy olyan országban, ahol teljes volt a foglalkoztatottság, ahol állampolgári jogon járt valamiféle, ha nem is nagyon magas szintű társadalombiztosítási ellátás, ahol az „alapfogyasztást” központilag támogatták, minőségileg újfajta helyzetet eredményez a tömeges munkanélküliség megjelenése, a társadalombiztosítás és az egész állami újraelosztási rendszer megingása. Ez az új típusú szegénység legelőször és legerőteljesebben az állami nagyipar tanulatlan munkásait érintette, közöttük is mindenekelőtt a romákat. Különösen reménytelen helyzetbe kerültek az ilyen családokból kikerülő fiatalok, valamint azok az ötven év feletti, tanulatlan munkások, akiknek ma már jóformán semmi esélyük sincsen arra, hogy új munkát találjanak maguknak. Ők ma a harmadik világ szegényeinek szintjén élnek, és merev, szinte átléphetetlen határ választja el őket a társadalomnak attól a részétől, amelyiknek jó esélye van arra, hogy néhány évtizeden belül megközelítse az európai uniós országok állampolgárainak átlagos életszínvonalát.
Véleményem szerint a társadalmi egyenlőtlenségek nélkülözhetetlen velejárói az emberi világnak viszont az egyenlőtlenségek mértékének csökkentésére irányuló törekvés és az esélyegyenlőség támogatása igen fontos dolog egy állam esetében. Ez csak akkor jöhet létre, ha az állam polgárainak tulajdonát, méltóságát és más alapvető jogait tiszteletben tartja, mindemellett biztosítania kell azt is, hogy a társadalmat alkotó közösség egységes jogokkal rendelkező polgárokból álljon. Ezt pedig csak úgy tudja elérni, hogy aktív közreműködésével megteremti (de legalábbis törekszik) az állampolgárok tényleges, életkoruktól, nemüktől, származásuktól, egészségi állapotuktól, vagyoni helyzetüktől független egyenlőségét.

A szegénység kultúrája:

Társadalmi egyenlőtlenségről akkor beszélünk, ha az egyének, családok vagy bizonyos csoportok helyzete a társadalomban nagy különbségeket mutat. Az egyenlőtlenség megnyilvánulhat a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségekben (jövedelem, vagyon, munkakörülmények, lakásviszonyok, műveltség, a szabadidő mennyisége és eltöltésének módja stb.). Bár szegénység mindig is létezett, ám szintje, mértéke, társadalmi megítélése folytonosan változott. A hétköznapi szóhasználat szegénynek azt az embert tartja, aki éhezik, nincs hajléka, rongyos ruhákban jár. A szociológia azonban megkülönböztet relatív és abszolút szegénységet. Az abszolút szegénység áll közelebb a hétköznapi szóhasználathoz, azokról az emberekről van szó, akik már csak olyan alacsony szinten tudják kielégíteni alapvető szükségleteiket, hogy az komoly kárt okoz személyiségükben és szellemi-fizikai egészségükben. Az abszolút szegénységi küszöböt nem is olyan könnyű meghatározni. A középkorban például kevesek kiváltsága volt a cipő, napjainkban azonban kevesen vitatják, hogy egy rongyokba burkolt lábú ember ne lenne szegény. Tehát reálisabb képet kapunk, ha a szegénységről kialakított elképzeléseinket hozzáigazítjuk a változó társadalmi normákhoz és elvárásokhoz.
Relatív szegénységről akkor beszélünk, ha egyének, családok – vagy a népesség bizonyos csoportjai – nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak vagy legalábbis széles körben elfogadottak.
A szegénység okainak magyarázatai között fellelhető egy rendkívül érdekes megközelítés. Ez a szegénység kultúrája elmélet, mely Oscar Lewis nevéhez fűződik. Az elmélet szerint a szegény rétegbe tartozóknak jól felismerhető norma- és értékrendszere van. A szegénységhez tehát egy szubkultúra is kötődik. E kultúra teszi elviselhetővé – fizikailag és érzelmileg egyaránt – a szegény családok számára a terheket, ám megakadályozza őket a szegénységből való kiemelkedésben is.
Fontos, hogy az állampolgár élhessen is jogaival, a megélhetést biztosító megfelelő munkabérre, egyáltalán munkára van szükség ennek megvalósításához. A piac, az állam és a társadalmi mozgalmak együttes tevékenységére – és persze az állampolgárok aktív részvételére – van szükség a szegénység megszüntetéséhez.

A társadalmi mobilitás:

A nagy ívű mobilitás rendkívül ritka. Bár süllyedés is előfordul, mind egyes emberek pályafutásában, mind nemzedékek között, ez sokkal kevésbé gyakori, mint az emelkedés a ranglétrán. Ennek az az oka, hogy az iparosodással egyidejűleg általában csökken a mezőgazdasági foglalkoztatottság és nő az értelmiség, az alkalmazottak és a szakképzett munkások száma is. A lefelé irányuló mobilitás oka gyakran a felesleges munkaerő elbocsátása. A nők is nagyon gyakran lefelé mobilak legalábbis nemzedéken belüli mobilitás esetén, hiszen a nő lehet, hogy egy szépen induló karriert szakít félbe a gyerekszülés kedvéért. Mire újra munkába áll valószínű, hogy alacsonyabb beosztásban találja magát, vagy csak rosszul fizetett részidős munkát vállalhat.
A mobilitás mértéke meglehetősen alacsony az esélyegyenlőség eszményéhez képest. Az egész világon a legtöbb ember helyzete alig változik a családjáéhoz képest. A vertikális mobilitás ugyan sok embert érint, de ez többnyire inkább a foglalkozási szerkezet változásainak, s nem az esélyegyenlőség magas szintjének az eredménye.

Egészség és egyenlőtlenség:

Az emberek egészségi állapotát is nagymértékben érinti az egyenlőtlenségek megnyilvánulásainak elharapódzása.
A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, jelentősen elmarad attól, amit társadalmi-gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. A magyar újszülöttek életesélyei lényegesen rosszabbak, mint az Európai unió országaiban, a felnőttek rövidebb életre, és egyben kevesebb egészségben eltöltött életévre számíthatnak. Különösen kedvezőtlenek a hátrányos társadalmi helyzetű családban születettek életkilátásai ami a társadalom rendszerében tapasztalható egyenlőtlenségeknek is köszönhető. Mondhatni, hogy az egyenlőtlenségektől szenvedő társadalmak „önpusztító életet élnek”.

Újratermelődő egyenlőtlenség:

Az előítéletekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint a környezet-szennyezésről: tudjuk, hogy nagyon károsak, hogy mérgezik saját és gyermekeink életét, mégis gyakran kilátástalannak tűnik az ellenük való küzdelem. Valójában az oktatási intézményeknek, tanároknak és pedagógusoknak kulcsszerepük lehet abban, hogy legalább a következő generációk élvezhessék az előítéletektől mentes tiszta levegőt.
A hatalom egyenlőtlenségének alapjait minden felnövekvő generáció nevelése újratermeli, amikor a gyerekek megtanulják a téves információkat a diszkriminált csoportokról valótlan információk, viccek, sztereotípiák, elfogult tanárok vagy az egyenlőtlenségeket szentesítő egyházi dogmák formájában. Megtanulják igazolni, betartani és fenntartani a hatalomnak akár az erőszaktól sem visszariadó használatát. Az előítéletek csökkentésének sikerrel kecsegtető útja a valódi integráció és a multikulturális nevelés együttesen. Valódi integrációról akkor beszélünk, ha teljesül minden gyerek joga a jó minőségű oktatáshoz, ugyanakkor az oktatási intézményt is alakítjuk át úgy, hogy abban minden gyereknek egyenlő helye legyen benne, egyenlő mértékben használhassa ki fejlődési potenciálját, és identitása megfelelő megerősítést nyerjen. Továbbá a hatalmi-hierarchikus helyzetekben a hatalommal bíró fél hajlamos eszközként kezelni, tárgyiasítani az alárendelt felet, ami a pszichológiai elnyomás egyik formája, hiszen a kisebb hatalommal bíró fél szükségletei, érdekei és élményei alárendelődnek a nagyobb hatalommal bíró fél céljainak. Példa erre a nők férfiuralomból, vagy a munkások kapitalista uralomból fakadó tárgyiasítása. Nem nehéz érveket sorolni amellett, hogy a kisebbségekhez tartozó gyerekeknek égető szükségük van a tájékozott oktatási intézményekre, akik folyamatos kapcsolatban állnak a helyi családsegítő intézménnyel, hiszen különben kevés esélyük van pozitív identitás kialakítása, versenyképes iskolai végezettség megszerzésére és a többségiekkel való együttélés megtanulására.

Városunkban kiemelkedő szolgáltatást nyújt ebben az Albertirsai Kistérségi Családsegítő, amelynek munkatársai is azon fáradoznak, hogy az egyenlőtlenségből fakadó tüneteket kezeljék. Az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családokat, illetve személyeket felkutassák. Segítséget nyújtanak valamennyi élethelyzetben oly módon, hogy a családsegítő szolgáltat  nekik – a szociális munka alapelvei szerint -, vagy a szolgáltatásokhoz, lehetőségekhez való hozzájutásukat megszervezi.

 Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és a hatalomnak kiszolgáltatottak, olyanok, akik el tudják érni, amit szeretnének, és ezért elégedettek, és olyanok, akiknek nem sikerül életcéljaikat megvalósítani, ezért egyenlőtlenek. Ez ellen nehéz küzdeni, de minden fejlett társadalomnak belső kötelessége.

Gér Mihály

   Gér Mihály

Elveszett a kutyád?Sokak számára jelent gondot, hogy hétvégén, ünnepnap kihez  lehet fordulni, ha a kis kedvenc megbetegszik, esetleg balesetet szenved. Ennek a problémának a megoldásához nyújtunk segítséget. De ne feledjék, hogy az állatorvosi ügyelet igénybe vétele minden esetben térítésköteles szolgáltatás!

 

Házhoz menő  ügyelet Rendelői ügyelet
Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő, Abony, Törtel,
Jászkarajenő, Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér  Cegléd Járás területén
Január 7-8. Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 312-294
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9 312-076
Január 14-15. Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. 10.
T: 360-011, 06-20-9 390-840
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9 603-902
Dr. Bús László
Cegléd, Malom u. 29.
T: 06-20-2 479-420
Január 21-22. Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent I. u. 7.
T: 376-581, 06-20-4 247-460
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9 782-740
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5 305-521
Január 28-29. Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5/305-521
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3/757-750
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
T: 06-20-5/305-521
Február 4-5. Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Február 11-12. Dr. Kónya Mihály
Cegléd, Köztársaság u. 35.
T: 06-30-3/302-923
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9/141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9/141-333
Február 18-19. Dr. Konrád Alfréd
Cegléd, Szekér u. 9.
T: 06-20-2 100-210
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9/603-902
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 392-037
Február 25-26. Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9/388-078
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9/782-740
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9/388-078
Március 4-5. Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9 428-707
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 359-725, 06-20-3 757-750
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7.
T: 370-783, 06-30-9 428-707
Március 11-12. Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9 437-971
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 350-703
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 312-405, 06-20-9 437-971
Március 15.- Dr. Boldizsár János
Cegléd, Buzogány u. 2.
T: 06-20-5 702-348
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9 141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9 141-333
Március 18-19. Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 311-920, 06-20-3 851-141
Dr. Dávid Gyula
Nagykőrös, Széchenyi tér 19/2.
T: 06-20-9 603-902
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9 388-078
Március 25-26. Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 312-294
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 389-023, 06-20-9 782-740
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd, Eötvös tér 1.
T: 06-20-9 312-076

A Holló Pharma Kft. támogatásával! Holló Pharma állatprvpsi rendelő, állatpatika

 

 

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

 

Városfejlesztési fórum résztvevőiNovemberben tovább folytatódott az albertirsai településfejlesztési koncepció kialakítása a Völgyzugoly Műhely Kft. szervezésében. A hónap folyamán háromszor ült össze egy nagyjából harminc főből álló csoport, melybe a képviselő testület tagjain kívül a városban működő egyesületek, civil szervezetek, vállalkozások és egyszerű városlakók is meghívást kaptak. A munka úgynevezett „nyitott fórum” formájában folyt.

Egy település jövőjének megformálásához elengedhetetlenül fontos a múltjának és jelenének megfelelő ismerete, hiszen minden jelenben és jövőben benne van a múlt. Életképes és megvalósítható jövőt pedig akkor lehet tervezni, ha azt a múltra és a jelenre építik fel. Amikor figyelembe veszik az adottságokat és kalkulálnak a hiányosságokkal, mint megoldandó feladattal.

A csoportmunka közösséggé kovácsolEzt a szembenézést valósította meg az első fórum, ahol a meghívottak véletlenszerűen összeállított csoportokban vették számba Albertirsa erősségeit (adottságait), és határozták meg gyengeségeit, a fejlesztendő, megoldandó feladatokat. A legtöbb erősséget szinte minden csoport azonosan látta, de sok volt az átfedés a megoldandó feladatok sorában is, pedig a csoporttagok sokkal inkább a saját, mintsem a szomszédos asztalok felé figyeltek. A csoportokban folyó munka hamar megteremtette az összhangot először az asztalokon belül, majd az összejövetel második felében is, amikor „kiterítették egymás előtt a lapjaikat”. Nagyszerű volt tapasztalni, hogy milyen jól ment az együttgondolkodás a politikai, gazdasági élet más-más oldalán állók között. Innen látszott, hogy a város érdekében mindenki hajlandó félretenni vélt- vagy valós politikai, gazdasági egyéni érdekét. Ez jellemző volt a fórum egész ideje alatt.

Együttgondolkodás a város érdekébenA második összejövetel célja a város jövőjének megvitatása volt. A fórum tagjai most is véletlenszerűen csoportokba rendezve igyekeztek meghatározni Albertirsa „jövő-céljait” a fejlesztés szükséges irányát és a fejlődés lehetőségeit.
A résztvevők alapvetően egyetértettek abban, hogy a város legnagyobb kincse, a természet adta lehetőség, a gyógyvíz. Ennek a fejlesztésére sok gondolatot fűztek fel, bár több más, értékes jövőcél is megfogalmazásra került. Ezek között is kiemelt feladatot és célt képviselt a város közlekedésének jelentős megreformálása, a környezettudatos gondolkodás kialakítása. Nagyon fontos feladatnak nyilvánította a csoport újabb munkahelyek teremtését, ipari övezet kialakítását, más vállalkozások idecsábítását. A kultúra terén a zsinagóga épületének Művészetek Háza céljára történő átformálását, a testvérvárosi kapcsolatok erősítését, helyi és országos fesztiválok megrendezését és a település múltjának lehető legmélyebb feltárását határozták meg szükséges iránynak. Fontosnak látták még a helyi szolgáltatások fejlesztését, a sportfejlesztéseket, ezen belül is regionális és országos sportrendezvények bevonzását. Helyet kapott még a tervek között a városközpont és a városkép tudatos fejlesztése, de felkerült a listára a civil aktivitás fejlesztése is.
Legnehezebb feladatot a résztvevőknek a számtalan jó gondolat közötti prioritás felállítása jelentette. Abban azonban egyetértettek a megjelentek, hogy mindehhez nélkülözhetetlen és talán legfontosabb feladat a város „eladása”, tehát a jó városmarketing.

A felajánlások átadásaA nagyszerű közös gondolkodást a meghívottak november utolsó napján ismét, ebben a formában immár utoljára gyakorolhatták.
Ekkor a korábban kitűzött jövőcélok eléréséhez szükséges intézkedések sorát gyűjtötték össze csoportmunkában a résztvevők. A korábban statikus csoportok ezen alkalommal átjárhatókká váltak; a csoporttagok kedvük szerint választhatták meg a számukra szimpatikus, illetve hozzájuk legközelebb álló feladatokat, és a korábbiakkal ellentétében bármikor átmehettek egy másik csoportba. Ez igazi szabadságot biztosított a gondolatok szárnyalásához.
Az intézkedések megvalósításához mindenki személyes felajánlással is hozzájárult, amit ugyan név nélkül írtak le egy papírra, de felolvasás után a fórum egyik koordinátora összegyűjtötte és mintegy jelképét a felajánlásoknak, átadta Fazekas László Polgármester úrnak.

A három fórumon összegyűjtött elképzelések, ötletek, információk felhasználásával készül el majd Albertirsa településfejlesztési koncepciója.

Nagyszerű dolog volt látni, hogy ennyire különböző emberek képesek közösen és együttesen gondolkodni a városunk jövője érdekében! Csak halkan kérdezem meg, ha ez egyszer sikerült, miért ne lehetne megoldani ugyanezt az összhangot, együttgondolkodást máskor is?

A fényképeket köszönjük a Völgyzugoly Műhelynek!

Kecser István felelős szerkesztő

            – cser –

Boldog Új Évet Kívánunk

Harmadik adventi gyertya meggyújtása AlbertirsánAz idei Adventen minden héten más és más felekezet gyújtja meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. A harmadik, az öröm gyertya lángjának fellobbantására kis műsor keretében az albertirsai Baptista egyház vállalkozott. Nagyszerű kórus muzsikával, amolyan valódi öröm énekléssel varázsolta el a kis létszámú hallgatóságot.


La-Li Húsbolt Albertirsa - vasárnap is nyitva
December 13-tól már vásárolható a karácsonyi élő hal!


 

Az énekkar szépen, tisztán szóló hangjaiból egy más, új jellegű templomi hangzást ismerhettünk meg. Üdítő változatosság volt, a korábban megszokott tradicionális egyházi zenéléshez képest. Némi mosolyt csak az csal a számra szegletére, hogy egyik ének zenei világában egy régi, ’70-es évek korabei melódia csöppent elénk. Én két címen is ismertem, csak egészen más szöveggel – „A fény a napból jön”, vagy a „Ha minden nyelven” -. Régi építőtábori esték tábortüzei szinte nem múltak el anélkül, hogy ez a nóta, valamelyik gitáros fiatal repertoárjából elő ne került volna. A jelen így bizonyítja, hogy a zene örök, legfeljebb a szöveg változik.

Újvári Ferenc Baptista lelkipásztorA csodás énekek után Újvári Ferenc lelkipásztor mondott ünnepi beszédet. Beszédében párhuzamot állított a gyertya fénye és Jézus léte között, hiszen ahogy egy gyertya fénye képes utat mutatni a sötétben, úgy mutat utat lelkünk számára Jézus a lét sötétségében. Ide a csodás napsütéstől a halál sötétjén át jutottunk el. Kicsit érdekesnek ítéltem meg, hogy Krisztus születése előtti öröm vasárnapon miért kell pont a halálról beszélni, de a beszéd amúgy szép volt. Utána városunk polgármesterével és Major Judit alpolgármester asszonnyal közösen felkapcsolták a harmadik gyertya fényét. Hárman a harmadikat…

Mindezek ellenére úgy érzem, nagyszerű kezdeményezésnek lehetünk tanúi. Megismerjük egymás vallását, énekeit, liturgiáját; megérthetjük a másik Istenképét. Mai, gyűlölködéssel teli világunkban az ilyen események, rendezvénysorozatok nagyon fontosak lehetnek a békés egymás mellett élés tanulásában, a tolerancia és egymás elveinek, világlátásának tiszteletben tartása szempontjából. Nagy örömömre szolgált, hogy bár kissé távolságtartó módon, de jelen volt az eseményen Szőke Károly, a város Kulturális bizottságának vezetője, valamint másik alpolgármesterünk, Szőke Szabolcs is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

Első gyertya az albertirsai városi Adventi koszorún 2016.11.26-án.

A 2016. évi Advent városunkban eltér az eddigiektől. Minden héten más és más felekezet gyújtja majd meg a várakozás gyertyáit a Mirelit-parkban levő Adventi koszorún. Az első gyertya lángjának fellobbantási ceremóniája a Római Katolikus Egyház műsorával vette kezdetét. A zenei összeállítás után Fazekas László polgármesteri köszöntője hangzott el, majd a gyertya meggyújtása után Mihály atya vette át a szót.

Adventi műsor - katolikus zenekarA program kezdetéig a gyermekek zenekara és kórusa szórakoztatta a szerintem kevés számú gyülekezőt. A fellépők igyekezete feledtette a helyenként hamiskás énekhangokat. Kiemelkedő volt viszont a fuvolista teljesítménye, aki a borongós, csípős, határozottan kellemetlen időben is csodálatosan szólaltatta meg hangszerét! ( Én tudom, hogy ez mekkora feladat volt! Innen is gratulálok Neki! ) Öröm volt hallani és látni, hogy a katolikus egyház is igyekszik haladni a korral és a régi templomi énekek mellett már ki is lépnek az épület falai közül és könnyen dúdolható, kellemes hangzású vallásos énekekkel is igyekeznek a fiatalok körében is népszerűek lenni.

Fazekas László megnyitójaEzt követően városunk polgármestere köszöntötte az ünnepet és nyitotta meg az Adventi ünnepségsorozatot. Elmondta, hogy az idén, szakítva a korábbi hagyományokkal, minden héten más és más felekezet ad ízelítőt az ő Adventi gondolataiból, így megismerhetünk négyet az albertirsai egyházak közül. Megtudhatjuk Krisztus születéséről vallott nézetekeit, betekintést kapunk liturgiáikba. Fazekas László beszéde után Major Judit alpolgármester meggyújtotta a város Adventi koszorúján az első gyertyát. (Sajnálatosnak tartottam, hogy egy ilyen horderejű kulturális program megnyitójáról pont a város Kulturális bizottságának vezetője és mindegyik tagja hiányzott -legalább egynek illett volna ott lennie-. Nehéz ilyenkor nem párhuzamot vonni a létező, de leginkább nem létező kulturális életünkkel. Ezzel természetesen önmagukat minősítik, de ha a városnak ilyen képviselőkre van szüksége, akkor nekik van ott a helyük, ahova szerintem nem valók… Mindezt nem tettem volna szóvá, amennyiben legalább valamelyik bizottsági tag -ha már a bizottság vezetőjének nem jutott eszébe kinevezni valakit!- szolgálati kötelezettségének tartotta volna, hogy a péntek-szombati kulturális programok legalább valamelyikén pofavizitet vegyen! )

Ma, elsőként -természetesen- a Római Katolikus egyház mutatkozott be az egyházak közül. Mihály Atya beszédében, többek között kaphattunk némi történelmi, hittörténeti visszatekintést az Adventről, sőt, magáról az Advent jelentéséről, valamint megtudhattuk, hogy mióta is létezik adventi koszorú és hogyan is volt ennek története. Ezen kívül egy mese is elhangzott, amiben kiderült, melyik állatnak mit is jelent a Karácsony; hogy a szamár, akinek őse jelen volt Krisztus születésénél mit is üzen nekünk, embereknek.

                                                               

A program keretében némi közös éneklésre és imádkozásra is volt lehetőség.

Utána némi forralt borozásra is volt alkalom, természetesen mindenkinek saját költségén! A szerény vásár két pavilonjában lehetőség van kézműves ajándékok megvásárlására is.

Kecser István felelős szerkesztő

– cser –

 

Albertirsán felavatták az új '56-os emlékművet.Akik most azt várják, hogy ömlengés következzen az irsai ’56-os megemlékezésről, azok most bizony tévednek! Ami viszont tény: az utóbbi évek szerintem legjobb, legnívósabb, igazán profin megszervezett és kivitelezett megemlékezését láthattuk, akik vettük magunknak a fáradságot, hogy ellátogassunk október 23-án vasárnap az ’56-os megemlékezésre és emlékmű avatásra. Örömmel konstatáltam, hogy a korábbi évekhez képest mintha az ünneplők végre többen lettek volna, mint a szereplők. Arra gondoltam, milyen szerencse, hogy most nem kell felkelni senki ellen, mert bizony nem, hogy két hetet, de két órát sem élne ezzel a lelkesedéssel a forradalom.

Résztvevők és szereplők az albertirsai '56-os megemlékezésen.Nem tudom a gyér érdeklődés az időjárásnak, az ilyesfajta ünnepek megkopásának, vagy annak tudható be, hogy elöregedő társadalmunkban 1956 emléke nem pontosan úgy él, mint ahogy azt újabban, főleg legújabban prezentálják nekünk.
Én még ellenforradalomnak tanultam, amolyan „szőr mentén” megfogalmazva ezt is. Kicsit később, amikor kíváncsiságomtól vezéreltetve szert tetten néhány ’56-os könyvre, az abban leírtak és a Köztársaság téren és szerte Budapesten fejjel lefelé felakasztott, szemmel láthatólag agyonvert emberek képeit láttam, akiket tömeg állt körül és néhány bátor hazafi éppen rugdosta a himbálózó hullát. Azt olvastam, hogy a fehér zászlóval a pártház épületéből kilépő Mező Imrét és a vele kijövő két katonát lelőtték. Olyan fényképeket láttam, hogy a felkelők a pártházba behatolva, onnan kiskatonákat kicibáltak és agyonlőtték őket, a holttestüket meggyalázták.
Aztán lassan a köztudatba is belopózott Nagy Imre és Maléter Pál neve, majd a többieké: Tildy Zoltáné, Kovács Béláé, Erdei Ferencé, Kéthly Annáé. Utóbbiak lettek volna a többpártrendszerre áttérni kívánó ország koalíciós partnerei a különféle pártok színeiben.
Az is világossá vált számomra, hogy 1956-ban a szovjet katonai megszállás, a sztálinista totális diktatúra ellen kelt fel a magyar nép. Ám azt a következtetést vontam le, hogy a felkelésben részt vevők többsége alapvetően a társadalmi berendezkedésen, tehát a munkáshatalomra épülő szocialista rendszeren nem kívánt változtatni. Kétségtelen tény, hogy akkor is voltak olyan törekvések, amik a félig feudális, félig kapitalista rendszert kívánták visszaállítani. Azt hiszem ez volt az, ami a szovjet csapatokat visszafordíttatta. Talán Kádár érezte úgy, hogy a szocializmus került, kerülhet veszélybe. Azt hiszem ezt mi sosem tudjuk meg, majd szép unokáink esetleg, az idő távlatából. Tehát a felkelést alapvetően a munkások, a diákok robbantották ki, ők vitték végig! Persze, hogy voltak közöttük magasabb végzettségűek, mérnökök, vezetők, orvosok, katonák és rendőrök, kiszabadított politikai foglyok, akik érthető okokból gyűlölték a rendszert.  Tehát sokféle magyar ember vett részt a forradalomban, de egyféle ember biztosan nem volt ott: polgár.
És most tessék, ennyi idősen kell megtudnom egy államtitkártól, aki még nálam is fiatalabb, hogy ott voltak a a pesti polgárok…
(Mint ahogy most hallom azt is, hogy Brüsszel Moszkva…. Bár én nem értek hozzá, de úgy emlékszem, mintha az EU nem rohant volna le tankokkal minket, hanem emlékeim szerint szépen és szabadon elmentünk a szavazófülke magányába és szavaztunk. Méghozzá ÉRVÉNYESEN! Tehát egy ÉRVÉNYES népszavazáson, szabad akaratunkból döntöttünk úgy, hogy Szent István nyomdokain haladva részt kérünk és helyet foglalunk Európa egységében, annak népes és sokajkú családjában. Elfogadtuk és tudomásul vettük, hogy nem mi vagyunk, akik a kártyákat keverik, de ha okosan politizálunk, jó lapokat kaphatunk. Tehát a szocialista rendszerrel -merthogy kommunizmus a büdös életben nem volt, nem csupán Magyarországon, de még a Szovjetunióban sem!- ellentétben partnerként veszünk részt, választott képviselőink útján Európa irányításában. Az okos képviselő befolyásolni tud, a buta kiabálni.)
Na „ugorgyunk”, hogy Pósalaki bácsi szavaival éljek.
1956-ban okos emberek próbáltak egy demokráciát, egy szólás szabadságra épülő, mégis demokratikusan létező, többpártrendszerű szocializmust létrehozni. Sokan azt várták, hogy a Szabad Európa rádió ígérgetései valóra válnak és nyugati, vagy amerikai segítség érkezik. De nem jött. Akkor sem jött! Viszont jöttek helyettük a Szovjetek, és mint az oroszok 1848-ban, 1918-ban és 1945-ben Jaltában (mert ki hiszi azt el, hogy a Párizs környéki békeszerződésnek nem a Jaltai Egyezmény volt az elődje?). Az árulónak kiáltott nyugat tudta azt, amit sok magyar a mai napig nem képes felfogni: egy nyugati beavatkozás haladéktalanul kirobbantotta volna a III. Világháborút és ez az atomfegyverek árnyékában, egy vérszemet kapott és igencsak erős Szovjetunióval szemben keserves pusztuláshoz vezetett volna! Talán ha nem durvulnak el a dolgok és az igazságosztást az igazságszolgáltatásra bízták volna, ha nem lett volna több esetben személyes vendetta, sokszor -mint a pártházi kiskatonák esetében- szimpla gyilkosság, nem került volna sor a Szovjet csapatok visszatérésére és sok magyar véráldozatra! Szilárd véleményem, hogy el lehetett volna kerülni ezt a hatalmas,  szomorú és felesleges vérontást! Ami a legsiralmasabb az egészben, hogy a saját felelősségünket még most sem ismerjük el a kialakult helyzetben!
Félreértés ne essék, részemről minden tisztelet és őszinte főhajtás az elesetteknek, mert igen, ők hősök voltak! Ők példaképek lehetnek ma is, mert életüket adták azért, amiben hittek! Akik meghaltak, nem tehetnek, nem tehettek arról, hogy voltak közöttük szimpla gyilkosok és üresfejű barbárok, akik vérgőzös fejjel nyakunkra hozták a bajt! Mert mindegy, hogy mi okozta a holtak halálát, őket tisztelet illeti! Tisztelet a hűségükért, az önfeláldozásukért! Tisztelet azért, mert mertek fellázadni egy elnyomó rendszer ellen, egy diktatúra ellen, vállalva a lázadás minden következményét, akár a halált is! Hősök voltak. Nem azért, mert nem féltek, hanem azért, mert annak ellenére is szembe mertek szállni a tankokkal, a géppuskákkal, az erőszakos hatalommal! Szolgáljanak Ők számunkra is példaképpen! Lássuk, hogy a diktatúrát, ha nem védelmezi a szovjet, vagy orosz katonaság, le lehetne, és le lehet győzni! Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy ne ismétlődhessenek meg! Tekintsünk hőseink példamutatásár, bátorságukra, hazaszeretetükre, önfeláldozásukra! Ez az én ’56-om, nekem ezt mondják a mártírok.

Nagyszerű dolog, ha egy társadalom, legyen akár egy mikroközösség, egy kisváros is akár, emlékmű állítással tisztelegjen a hősi halottjai és a névtelen hősei előtt. Albertirsán volt erre egy kopjafa, amit a 60. évfordulóra, valaki ötletétől vezérelve kibővítettek. Az így kialakult emlékmű vegyes érzelmeket váltott ki, olyannyira, hogy az avatás előtti napon valaki, vagy valakik fehér festékkel összefestették azt. Ez is egy formája a vélemény nyilvánításnak. Igaz, meglehetősen primitív, de végül is ez is vélemény nyilvánítás.

Azok számára, akik nem voltak ott, álljon itt néhány fénykép és rövid videó az ünnepségről:

Szabó Sándor gyönyörű tárogató játéka invitálta a közönséget

Szabó Sándor gyönyörű tárogató játéka invitálta a közönséget

A Kecskeméti Katona József színház művészei

A Kecskeméti Katona József színház művészei

Albertirsai Daloskör

Albertirsai Daloskör

A Gerje-parti Fúvósegylet zenei aláfestést adott a műsor egyes elemeihez

A Gerje-parti Fúvósegylet zenei aláfestést adott a műsor egyes elemeihez

A hivatalos elöljáróság

A hivatalos elöljáróság

Az albertirsai templomok papjai közösen szentelték fel az emlékművet

Az albertirsai templomok papjai közösen szentelték fel az emlékművet

polgarmesteri beszéd

Városunk Polgármesterének megemlékezése

Pogácsás Tibor államtitkár

Pogácsás Tibor ünnepi beszéde

Az ünneplők

Az ünneplők

Ünneplők

Ünneplők

A megemlékezés virágai

Sokan helyezték el a megemlékezés virágait

A csend méltóságában

A csend méltóságában

az alkotó tisztelgése

Az alkotó tisztelgése a hősök előtt

az alkotók egy része

Ketten az alkotók közül:
Gérné Mezősi Aranka és
Várhelyi György

- cser -

– cser –

veszettség elleni vakcinázási térkép 2016 ősz2016. október 1-15. zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni orális vakcinázása. Pest megyében a mi városunkra is érvényesen a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina.
A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzata ad megfelelő időben tájékoztatást.

A veszettség vírusára a vadon élő és a házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Ezért is van az évente kötelező veszettség elleni oltás. természetesen, ahogy egy korábbi cikkünkben már megírtuk, érdemes lenne a cicákat is beoltatni, de az jelenleg nem kötelező.

Magyarországon a betegség a vakcinázási program miatt ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedés 1994 óta nem volt.

Ennek ellenére érdemes különösen odafigyelni főleg a külső, erdős területek környékén és tanyákon lakóknak!

 

- cser -

– cser –

 

 

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum