Akik most azt várják, hogy ömlengés következzen az irsai ’56-os megemlékezésről, azok most bizony tévednek! Ami viszont tény: az utóbbi évek szerintem legjobb, legnívósabb, igazán profin megszervezett és kivitelezett megemlékezését láthattuk, akik vettük magunknak a fáradságot, hogy ellátogassunk október 23-án vasárnap az ’56-os megemlékezésre és emlékmű avatásra. Örömmel konstatáltam, hogy a korábbi évekhez képest mintha az ünneplők végre többen lettek volna, mint a szereplők. Arra gondoltam, milyen szerencse, hogy most nem kell felkelni senki ellen, mert bizony nem, hogy két hetet, de két órát sem élne ezzel a lelkesedéssel a forradalom.
Nem tudom a gyér érdeklődés az időjárásnak, az ilyesfajta ünnepek megkopásának, vagy annak tudható be, hogy elöregedő társadalmunkban 1956 emléke nem pontosan úgy él, mint ahogy azt újabban, főleg legújabban prezentálják nekünk.
Én még ellenforradalomnak tanultam, amolyan „szőr mentén” megfogalmazva ezt is. Kicsit később, amikor kíváncsiságomtól vezéreltetve szert tetten néhány ’56-os könyvre, az abban leírtak és a Köztársaság téren és szerte Budapesten fejjel lefelé felakasztott, szemmel láthatólag agyonvert emberek képeit láttam, akiket tömeg állt körül és néhány bátor hazafi éppen rugdosta a himbálózó hullát. Azt olvastam, hogy a fehér zászlóval a pártház épületéből kilépő Mező Imrét és a vele kijövő két katonát lelőtték. Olyan fényképeket láttam, hogy a felkelők a pártházba behatolva, onnan kiskatonákat kicibáltak és agyonlőtték őket, a holttestüket meggyalázták.
Aztán lassan a köztudatba is belopózott Nagy Imre és Maléter Pál neve, majd a többieké: Tildy Zoltáné, Kovács Béláé, Erdei Ferencé, Kéthly Annáé. Utóbbiak lettek volna a többpártrendszerre áttérni kívánó ország koalíciós partnerei a különféle pártok színeiben.
Az is világossá vált számomra, hogy 1956-ban a szovjet katonai megszállás, a sztálinista totális diktatúra ellen kelt fel a magyar nép. Ám azt a következtetést vontam le, hogy a felkelésben részt vevők többsége alapvetően a társadalmi berendezkedésen, tehát a munkáshatalomra épülő szocialista rendszeren nem kívánt változtatni. Kétségtelen tény, hogy akkor is voltak olyan törekvések, amik a félig feudális, félig kapitalista rendszert kívánták visszaállítani. Azt hiszem ez volt az, ami a szovjet csapatokat visszafordíttatta. Talán Kádár érezte úgy, hogy a szocializmus került, kerülhet veszélybe. Azt hiszem ezt mi sosem tudjuk meg, majd szép unokáink esetleg, az idő távlatából. Tehát a felkelést alapvetően a munkások, a diákok robbantották ki, ők vitték végig! Persze, hogy voltak közöttük magasabb végzettségűek, mérnökök, vezetők, orvosok, katonák és rendőrök, kiszabadított politikai foglyok, akik érthető okokból gyűlölték a rendszert. Tehát sokféle magyar ember vett részt a forradalomban, de egyféle ember biztosan nem volt ott: polgár.
És most tessék, ennyi idősen kell megtudnom egy államtitkártól, aki még nálam is fiatalabb, hogy ott voltak a a pesti polgárok…
(Mint ahogy most hallom azt is, hogy Brüsszel Moszkva…. Bár én nem értek hozzá, de úgy emlékszem, mintha az EU nem rohant volna le tankokkal minket, hanem emlékeim szerint szépen és szabadon elmentünk a szavazófülke magányába és szavaztunk. Méghozzá ÉRVÉNYESEN! Tehát egy ÉRVÉNYES népszavazáson, szabad akaratunkból döntöttünk úgy, hogy Szent István nyomdokain haladva részt kérünk és helyet foglalunk Európa egységében, annak népes és sokajkú családjában. Elfogadtuk és tudomásul vettük, hogy nem mi vagyunk, akik a kártyákat keverik, de ha okosan politizálunk, jó lapokat kaphatunk. Tehát a szocialista rendszerrel -merthogy kommunizmus a büdös életben nem volt, nem csupán Magyarországon, de még a Szovjetunióban sem!- ellentétben partnerként veszünk részt, választott képviselőink útján Európa irányításában. Az okos képviselő befolyásolni tud, a buta kiabálni.)
Na „ugorgyunk”, hogy Pósalaki bácsi szavaival éljek.
1956-ban okos emberek próbáltak egy demokráciát, egy szólás szabadságra épülő, mégis demokratikusan létező, többpártrendszerű szocializmust létrehozni. Sokan azt várták, hogy a Szabad Európa rádió ígérgetései valóra válnak és nyugati, vagy amerikai segítség érkezik. De nem jött. Akkor sem jött! Viszont jöttek helyettük a Szovjetek, és mint az oroszok 1848-ban, 1918-ban és 1945-ben Jaltában (mert ki hiszi azt el, hogy a Párizs környéki békeszerződésnek nem a Jaltai Egyezmény volt az elődje?). Az árulónak kiáltott nyugat tudta azt, amit sok magyar a mai napig nem képes felfogni: egy nyugati beavatkozás haladéktalanul kirobbantotta volna a III. Világháborút és ez az atomfegyverek árnyékában, egy vérszemet kapott és igencsak erős Szovjetunióval szemben keserves pusztuláshoz vezetett volna! Talán ha nem durvulnak el a dolgok és az igazságosztást az igazságszolgáltatásra bízták volna, ha nem lett volna több esetben személyes vendetta, sokszor -mint a pártházi kiskatonák esetében- szimpla gyilkosság, nem került volna sor a Szovjet csapatok visszatérésére és sok magyar véráldozatra! Szilárd véleményem, hogy el lehetett volna kerülni ezt a hatalmas, szomorú és felesleges vérontást! Ami a legsiralmasabb az egészben, hogy a saját felelősségünket még most sem ismerjük el a kialakult helyzetben!
Félreértés ne essék, részemről minden tisztelet és őszinte főhajtás az elesetteknek, mert igen, ők hősök voltak! Ők példaképek lehetnek ma is, mert életüket adták azért, amiben hittek! Akik meghaltak, nem tehetnek, nem tehettek arról, hogy voltak közöttük szimpla gyilkosok és üresfejű barbárok, akik vérgőzös fejjel nyakunkra hozták a bajt! Mert mindegy, hogy mi okozta a holtak halálát, őket tisztelet illeti! Tisztelet a hűségükért, az önfeláldozásukért! Tisztelet azért, mert mertek fellázadni egy elnyomó rendszer ellen, egy diktatúra ellen, vállalva a lázadás minden következményét, akár a halált is! Hősök voltak. Nem azért, mert nem féltek, hanem azért, mert annak ellenére is szembe mertek szállni a tankokkal, a géppuskákkal, az erőszakos hatalommal! Szolgáljanak Ők számunkra is példaképpen! Lássuk, hogy a diktatúrát, ha nem védelmezi a szovjet, vagy orosz katonaság, le lehetne, és le lehet győzni! Tanuljunk a múlt hibáiból, hogy ne ismétlődhessenek meg! Tekintsünk hőseink példamutatásár, bátorságukra, hazaszeretetükre, önfeláldozásukra! Ez az én ’56-om, nekem ezt mondják a mártírok.
Nagyszerű dolog, ha egy társadalom, legyen akár egy mikroközösség, egy kisváros is akár, emlékmű állítással tisztelegjen a hősi halottjai és a névtelen hősei előtt. Albertirsán volt erre egy kopjafa, amit a 60. évfordulóra, valaki ötletétől vezérelve kibővítettek. Az így kialakult emlékmű vegyes érzelmeket váltott ki, olyannyira, hogy az avatás előtti napon valaki, vagy valakik fehér festékkel összefestették azt. Ez is egy formája a vélemény nyilvánításnak. Igaz, meglehetősen primitív, de végül is ez is vélemény nyilvánítás.
Azok számára, akik nem voltak ott, álljon itt néhány fénykép és rövid videó az ünnepségről:
 Szabó Sándor gyönyörű tárogató játéka invitálta a közönséget |
 A Kecskeméti Katona József színház művészei |
 Albertirsai Daloskör |
 A Gerje-parti Fúvósegylet zenei aláfestést adott a műsor egyes elemeihez |
 A hivatalos elöljáróság |
 Az albertirsai templomok papjai közösen szentelték fel az emlékművet |
 Városunk Polgármesterének megemlékezése |
 Pogácsás Tibor ünnepi beszéde |
 Az ünneplők |
 Ünneplők |
 Sokan helyezték el a megemlékezés virágait |
 A csend méltóságában |
 Az alkotó tisztelgése a hősök előtt |
 Ketten az alkotók közül: |
||
– cser –
2016. október 1-15. zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni orális vakcinázása. Pest megyében a mi városunkra is érvényesen a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.
Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetőleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek; zárt udvarban a kutyák elzárását vagy megkötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek.
Kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni.
A település területéről kizárólag érvényes veszettség elleni védőoltással rendelkező kutyát vagy macskát a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyével szabad kivinni.
A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina.
A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzata ad megfelelő időben tájékoztatást.
A veszettség vírusára a vadon élő és a házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Ezért is van az évente kötelező veszettség elleni oltás. természetesen, ahogy egy korábbi cikkünkben már megírtuk, érdemes lenne a cicákat is beoltatni, de az jelenleg nem kötelező.
Magyarországon a betegség a vakcinázási program miatt ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedés 1994 óta nem volt.
Ennek ellenére érdemes különösen odafigyelni főleg a külső, erdős területek környékén és tanyákon lakóknak!
– cser –
30 éves az albertirsai gyógyvizű strand
Hosszú évek óta először lesz érzékelhető ismét az albertirsai gyógyvizű strand fejlődése. A felújítás legszembetűnőbb eleme a bejárattal szemben levő, úgynevezett „beülős” medence, mely teljes egészében megújul, de a többi medence hibái is kijavításra kerülnek. Ezen kívül megszépül és korszerűsödik a „felső” büfé is, de jut pénz járda felújításra is! Az idei szezonban ezekkel az újdonságokkal várja a megfizethető áron pihenni, gyógyulni vágyókat a város fürdője, mely az idén ünnepli 30. születésnapját.
|
A városi strandot 1986-ban, az idén 30 éve adták át. A helybeliek összefogásával épült, akkor még egyetlen medencével, minden külső segítség nélkül.
Az albertirsai strandfürdő gyógyhatású termálvizes fürdő. Hatását izom- és ízületi megbetegedések, valamint nőgyógyászati problémák esetében fejti ki. Részletesebb ismertetőt itt talál -> A komplexumban két beülő medence, 34 oC -os vízzel, két gyerek medence, a félköríves 36 oC-os, a pancsoló 28 -30 oC-os és egy úszó medence található. Ez utóbbi az optimális 25 26 oC-os vízzel. Városunkban a tisztasági és egészségügyi törvényi szabályozásánál szigorúbban, naponta cserélik a medencék vizét, az előírt kétnapos cserék helyett. Könnyű megközelíthetősége, és a strand környékén levő kiadó szálláshelyek mennyisége ideálissá teszi nem csupán a város lakói, de akár messzebbről érkező vendégek számára is. |
Igazán nem lehet azzal vádolni a strand vezetését, hogy herdálnák a rendelkezésre álló pénzösszeget, hiszen rengeteg dolog változik az idei strandszezonra városunk gyógyvizű fürdőjében! Rövid képes összeállításunk elkészítésében segítségünkre volt Kerepeszki Norbert, a fürdő vezetője, valamint Fazekas László Polgármester.
A teljes felújítás alatt álló beülős medence
A medence felújításába a befúvó rendszer cseréje, a víztükör feszítésére való elfolyórendszer teljes felújítása, a medence köré egy rozsdamenetes anyagból készült korlát, és a medence mellett levő tusoló hibáinak kijavítása is belefért. Az új helyen kényelmesen üldögélhetnek a 34 oC-os vízben a gyógyulni vágyók. Ennek a medencének a vize alacsonyabb, mint a feljebb levőé, így az alacsonyabb növésű vendégek számára is kikapcsolódási lehetőséget nyújt.
Félköríves beülős medence
A félköríves medence (36 oC-os) kijavításra és a korlát rozsdamentes anyagra való kicserélésére is futotta! Arra a kérdésre, hogy a belső, kör alakú medence sorsa hogyan alakul majd, egyelőre nem sikerült választ kapni. Annyi bizonyos, hogy annak az alépítménye is igencsak rossz állapotban lehet, így ott is teljes felújítás szükséges.
Albertirsa gyógyvizű strand, úszó medence
A másik két nagy medence kisebb hibáinak korrekciója is megtörténik. Ezek is új festést kapnak majd.
Albertirsa gyógyvizű strand térkövezés
A térkövezés a felújítás során emléket állít a 30 évvel ezelőtti megnyitásnak, valamint a város nevét is magába foglalja a dekoráció.
Már csak annak kell drukkolni, hogy a tervezett időpontra sikerüljön mindent elintézni és a bonyolult engedélyezési eljáráson is túl legyen a felújított medence, hogy Pünkösdkor kinyithassa kapuit a városi fürdőkomplexum! (Amennyiben mégis csúszna az átadás, nem tudom, a lakosság hogy viszonyulna egy két lépcsős nyitáshoz; második körben, nagyjából egy hét differenciával lehetne csak használatba venni a teljes felújításon átesett részt.)
Albertirsa gyógyvizű strand büfésora
A strandolni vágyókat több vendéglátó egység, büfé, fagyizó, lángosos, söröző is várja. Ezek egyike, a nagyobb medencéknél levő büfét az idén az önkormányzat saját üzemeltetésben működteti, s első lépésként ugyanezzel a felújítási lendülettel rendbe is tették, mert roppant lelakott állapotban volt.
Albertirsa gyógyvizű strand büfé
Reméljük, hogy hamarosan lesz lehetőség a strandhoz tartozó parkoló áldatlan állapotának javítására is!
– cser –
Fotó: alterirsa.hu
Zseniális ötletet valósított meg városunk Polgármestere: rendhagyó módon a városi könyvtárban tart fogadóórát, egészen pontosan két órát minden hónap elő szombatján. Két szempontból is rendhagyónak mondható a kezdeményezés. Először is maga az időpont tér el a megszokottól, másodszor pedig a helyszín az, ami nem mindennapi, nem szokványos. Vajon mik a tapasztalatok, milyen témák merültek fel eddig az immár harmadik alkalommal megrendezett „Teázzon Velem” délelőttön. Ezekről a kérdésekről, a különleges fogadóóda tapasztalatiról beszélgettem Fazekas Lászlóval, városunk első emberével.
| A Márai Sándor Városi Könyvtár közel 40 ezer kötettel várja olvasóit. A könyvtárnak jelenleg 1 911 tagja van, akik közül 1 318 rendszeres olvasó. A könyvtár honlapja, a http://kulturatközvetitunk.hu oldalról érhető el, de jelenleg feltöltés alatt áll. Ezért a távhasználat a Facebook-on keresztül történik. Itt lehet meghosszabbítani a kölcsönzési időt, itt lehet lefoglalni új könyveket, valamint a különféle foglalkozásokra is itt lehet jelentkezni. |
– Mi az oka, és ki az ötletgazdája ennek a különlegességnek?
– A korábbi fogadóórákon, a Hivatalban nem egyszer azt tapasztaltam, hogy a hivatali környezet, a folyosói várakozás frusztrálja a hozzám érkezőket. Sokszor mire odakerül, már szinte nem is tudja, miért jött. Előfordult már hangos szóváltás is a várakozók között, aki bejön, már kényelmetlenül érzi magát, mert tudja, hogy kint milyen sokan várakoznak még. Sokan be sem jutnak, vagy a munkájuk miatt egyszerűen nem érnek oda a fogadóórámra. Ezeket a gátlásokat akartam feloldani, a problémákat kiküszöbölni azzal, hogy egy mindenki számára elfogadható szombat délelőtti időpontban, és egy semleges helyen, barátságos környezetben tudunk beszélgetni a hozzám érkezőkkel.
– Mik az eddigi tapasztalatok?
– Úgy látom jó a fogadtatás. Az első alkalommal sokan vártak rám, de a környezet miatt barátságos beszélgetések alakultak ki a várakozók között. A második alkalommal korántsem volt tumultus. Akkor számomra volt igazán hasznos ez a közeg. Ma harmadszor vagyok itt, és jó hangulatú, kényelmes beszélgetésekkel telik az idő.
– Milyen témák merültek fel eddig? Jobbára személyes problémák, vagy a várost érintő kérdések?
– Volt ilyen is, olyan is. Jellemzően inkább közügyekkel kerestek meg. Több felvetés és kérés érkezett az utak állapotával kapcsolatban, kerékpár utat is többen kértek. A külsőbb kerületekben a földutak állapota jellemzően rossz, oda kértek segítséget. De szó volt még közművesítésről, civil szervezetek támogatásáról, közterületi emlékműről, játszótér, közösségi tér kialakíthatóságáról, játszóterek többfunkciós eszközeinek elhelyezhetőségéről is. Több Kérdés, felvetés érkezett a városi fürdő fejlesztésével kapcsolatban is.
– A felvetett kérdésekre milyen válaszokat lehetett adni?
– Sok esetben alapvetően ez pénzkérdés. Itt türelmet tudtam csak kérni. A problémák jelentős részét magam is ismertem, de jó volt látni, hallani, hogy vannak, akik a saját környezetük, a mikroközösség érdekeiért eljönnek. A strandra az idei évben már mintegy 30 millió forintot fordítunk, szemben a tavalyi 12,3 millióval. Az akkori sürgős feladatok helyét mára átvette a tervezett felújítás. Ennek keretében a beléptető épülethez legközelebb eső ülőpados gyógymedence teljes felújítását végezzük el. Ebbe a munkába beletartozik a műszaki rész, valamint a burkolat teljes cseréje is. Azt gondolom érdemes ezzel a témával komplexen foglalkozni, a majdan megépítésre kerülő sportcsarnokkal összevontan is. A strand amúgy is nagy népszerűségnek örvend. Tavaly 32,3 milliós bevétel mellett 29,9 millió forintba került a működtetése. A fejlesztésre szánt összeget még ugyan nem hozta be, de szép eredménynek érzem így is. Örülnék, ha ez a tendencia fokozódna. Tudom, ehhez jelentős infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. A többi felvetett fejlesztések egy része is tervben van, de volt néhány jó új ötlet, amit érdemes felkarolni.
– Valóban nehéz ügy a játszótér kérdése. Erre van-e valami elképzelés?
– A javaslat lényege, hogy a Mirelite Parkban alakítsunk ki egy játszóteret, ami egészen új ötlet, de mindenképpen érdemes végiggondolni! Elképzelés csak körvonalakban van, még formálódik. Az azonban igaz, hogy kevés játszótér van, azok elhelyezkedése sem a legjobb és a felszereltségük is hagy kívánnivalót maga után. Mindenképpen foglalkozni fogunk a dologgal!
– Út, kerékpárút és járdafejlesztéssel kapcsolatban mi várható? Nagy kár, hogy megszűnt a járdaépítési támogatás!
– Reményeim szerint nem szűnt meg, és lesz erre ismét keretünk! A legégetőbb kérdés a városon áthaladó hatalmas kamionforgalom. Ebben a témában most ismét egyeztetünk Pogácsás Tiborral, a terület országgyűlési képviselőjével, mert a 4-es gyorsforgalmi út korábbi elképzelését áttervezték, így nekünk is át kellett alakítanunk, immáron sokadszor az elkerülő úttal kapcsolatos elképzeléseinket. Ez egy akkora volumenű beruházás, hogy a város ezt képtelen egyedül megvalósítani!
A belső utak közül a legkritikusabb kérdés itt még a Vasút út – Pesti út kereszteződése. Már többször írtam ez ügyben a Közútkezelőnek, mivel ez főút állami kezelésben, de legutóbb még csak válaszra sem méltattak. Pedig valamit kezdeni kellene vele, mert egyre rosszabb az állapota, és valóban borzalmas kihajtani a Vasút útról, s ez a Dánosi útra is igaz. Sajnos 2011-ben az új kormány megszüntette azt a korábbi útfejlesztési lehetőség, hogy a saját forrás mellé majdnem ugyanannyit az állam is odatett, pedig így lényegesen könnyebb volt rendben tartani az útjainkat.
Büszkén mondhatom azonban, hogy a 40-es út mellé, a Pesti útra most készíttetünk egy tanulmányt kerékpárút megvalósíthatóságára is. Ennek van ugyan két neuralgikus pontja, de azt gondolom, ha a legszűkebb szakaszokról elvisszük a bicikliforgalmat a párhuzamos utcákra, akkor ki tudjuk küszöbölni ezt a nehézséget. Ez persze nem azt jelenti, hogy ősszel már neki is tudunk állni a megvalósításnak, de már van remény, hogy megoldjuk ezt a sürgető gondot is!
– Az általunk a Facebook-on végzett röpke közvélemény kutatás szerint ezek a problémák foglalkoztatják leginkább városunk polgárait, ezért szeretném, ha e tárgyakban ismét és többször is kaphatnánk tájékoztatást!
– Természetesen, semmi akadálya nincs! Számomra is nagyon fontos, hogy a megfelelő információ mindenkihez eljusson, ne gondolhassa senki, hogy ezek a kérdések a város vezetésének mostohagyermekei. Csak örülök annak, ha a legfrissebb információk minél szélesebb körhöz eljutnak.
– cser –
2016. január elsejétől hiába is várnánk, hogy az utcasarkon találkozzunk az állatorvossal. Az idei évtől ugyanis vagy nekünk kell bevinni a rendelőbe a kutyusunkat az évente kötelező veszettség elleni védőoltás beadatására, vagy – legtöbbször külön térítés ellenében – az orvost hívhatjuk házhoz ezért. Változott az eboltás rendje. Az új szabályokkal kapcsolatban beszélgettünk Dr. Ádám Tamás állatorvossal.
– Sokszor hallottuk, azt hisszük ismerjük is ezt a betegséget, de szeretném, ha kaphatnánk egy kis történeti áttekintést, amiből kiviláglik, miért is fontos, azon túl, hogy kötelező a védőoltás ez ellen a betegség ellen.
– A veszettséget leírásokból már az ókortól ismerjük. Nagyon sokáig kimondottan csak kutya betegségként ismerték. Miután a ’930-as évektől elkezdtek védekezni ellene tért át a kór a rókákra, és az 1950-es éve óta inkább erdei típusú betegséggé vált. Ennek egyértelmű oka, hogy amint Európa nyugati felén, úgy Magyarországon is védekezünk ellene vakcinázással, így a betegség egyre inkább a nem kezelt állatok felé fordult. Szerencsére, mivel hazánkban is elterjedt és folytatott gyakorlattá vált a rókák szájon át történő veszettség elleni immunizálása, az ország nagy részén jelentősen csökkent fertőzéses esetek száma. Ezzel meg is adtam arra a fel nem tett kérdésre a választ, hogy miért kell oltatni a kutyáinkat: azért, hogy ezt az állapotot folyamatosan fenn tudjuk tartani mindannyiunk biztonsága érdekében.
– Melyek azok a régiók, ahol nagyobb veszélynek vannak kitéve kedvenceink?
Forrás: http://portal.nebih.gov.hu
– Sajnos a déli és a keleti határvidéken levő szomszédaink még nem fordítanak kellő gondot ennek a betegségnek a megelőzésére, ezért leginkább azokon a területeken találkozhatunk veszettséggel. Ezért is kiemelten fontos azokon a területeken a vakcinázás. Persze ez nem jelenti azt, hogy onnan nem kerülhet feljebb, vagy nyugatabbra a betegség, hiszen a vadon élő állatok territóriuma nem csupán határos egymással, hanem még egymásba is nyúlik, így az élőhelyért folytatott harcban könnyen fertőzhetik egymást. Egy veszett róka akár 50 km is képes vándorolni, és útja során minden marakodással, harapással fertőz! 2013-2014 évben volt rá példa, hogy az ország közepén – Albertirsa környékén is – több megbetegedést észleltek.
– Mi indokolja, hogy ennek ellenére idéntől az oltással járó feladatokat megszaporították, és a gazdiknak a rendelőbe kell hordani a kutyusokat?
– Nem gondolom, hogy ezzel a gazdik feladatai megszaporodtak, hiszen bármely nekik megfelelő időben felkereshetnek egy rendelőt, vagy kihívhatják az állatorvost. Aki volt korábban összevezetéses eboltáson, az tudja, hogy az a rendszer sem volt veszélytelen senki számára, hiszen a kutyák idegesek voltak, esetenként akár össze is verekedhettek, pórázok szakadtak… nem is igazán volt higiénikus. Az új rendszer egy kicsit a gazdikat is nagyobb felelősségre neveli, hiszen a rendelő tisztább és jobban felszerelt környezetében az oltással egyidejűleg kicsit jobban meg tudjuk vizsgálni a kutyákat. Egy általános állapotfelmérést is elvégzünk az oltás közben, amíg az adminisztráció tart. Találkoztunk már olyan helyzettel, amikor az oltáskori vizsgálaton derült ki egyéb betegség. Azonnal meg tudtuk kezdeni annak gyógyítását is. A kutyáknál pont úgy, mint az embereknél az időben felismert betegség nagymértékben javítja a gyógyulás esélyét. És természetesen nekünk is több kötelezettségünk van ezzel kapcsolatban. Mivel a törvény szerint minden kutyusnak chippel kell rendelkeznie, nekünk azt is le kell olvasnunk, ellenőrizni kell a http:// petvetdata.hu oldalon. Itt nem csupán a chip meglétét, de a gazdi adatait, elérhetőségeit is karbantartjuk. Chip nélküli kutya nem kaphat oltást, tehát ha az egyedi azonosító hiányzik, akkor azt is tennünk kell bele. Manapság már minden rendelő rendelkezik mérleggel, így az állatot meg is mérjük. Az ő számukra is fontos, hogy testméretüknek megfelelő féreghajtó adagot kapjanak, hogy súlyukat rendszeresen kontrolláljuk! Mindez a régi módszerrel szinte kivitelezhetetlen lenne, ezért az új szabályozás egy sokkal korszerűbb és bizton állíthatom, jobb rendszer! Tudom, ehhez a paradigmaváltáshoz a gazdiknál is szükség van szemléletváltásra, de tapasztalatom szerint ez nem okoz problémát az esetek jelentős hányadában.
– Mi történjen, mi történik, ha megharap minket egy kutya?
– Mindenképpen forduljunk orvoshoz! Először viszont kérjük el a kutya gazdájától a veszettség elleni védőoltás igazolását. Amennyiben ez nem lehetséges, vagy nincs meg, úgy értesítsük az állatorvost is, aki két hétre megfigyelés alá helyezi az állatot, azután a tisztiorvos dönt a sérült személy védőoltásáról.
– Eddig csak a kutyákról beszéltünk, ám mivel arról volt szó, hogy a veszettség vírusgazdája inkább már az erdei állatok köréből kerül ki, miért nem kötelező a macskák oltása? Hiszen a cicák azok, akik inkább megtalálhatók erdőn-mezőn, ők kóborolnak jobban el, mintsem a zárt udvarokban élő ebek?
– Mert az, tulajdonképpen kivitelezhetetlen lenne. Azok a kóborló cicák, akik veszélyeztetettek nem befoghatók, akik meg ott ülnek a gazdáik ölében, nem kóborolnak. Az ember inkább a kutyákkal van közvetlenebb kapcsolatban. A macska, pedig át tudja adni a kutyának a betegséget. Ennek ellenére természetesen – különösen a kijáró – macskákat is be kellene oltatni, ahol csak lehet. De rajtuk kívül még a vadászgörények esetében is szükséges lenne a vakcinázás. Igaz, az állatok külföldi szállítása meg sem oldható a veszettség elleni védőoltás megléte nélkül, mert azt nekünk bele kell vezetni az állatok útlevelébe, amik nélkül ugye szintén nem vihetők külföldre.
– Összegzésképpen tehát elmondhatjuk, hogy a 2016 januárjától életbe lépett új eboltási rendszer jobban szolgálja a kutyák, macskák érdekét, egészségét, de még a gazdik érdekeit is, mint a korábbi rendszer?
– Így van! Annak érdekében, hogy ezt megkedveltessük a gazdikkal az eboltás új rendszerét, úgy gondoltuk, hogy itt, a Dánosi úti rendelőben most, április 16-ig, kedvezményesen adjuk a kötelező védőoltást a kutyusoknak, így az a vizsgálattal együtt, most csupán 4.000- Ft-ba kerül! Úgy gondolom ezt érdemes kihasználni!
– Köszönöm szépen a beszélgetést! Mit is mondhatnék még? Most hazamegyek, és máris jövök vissza a kutyusaimmal!
– cser –
Végre nekiláttak a Penny melletti út és a parkoló hibáinak kijavításának, így van rá esély, hogy a következő átadáson már sikerrel járjanak és a városlakók nagy részének örömére végre mégiscsak elkészül az új üzlet.
Új fejezetéhez érkezett a Penny szappanopera. Olyan ez is, mint a hulladékudvar: elhatározás már van, a bejelentések megtörténtek, tulajdonképpen fizikálisan is megvan minden, ám újra meg újra csak kívülről nézhetjük, a használatba vétel még várat magára, aztán új bejelentés, majd újabb várakozás… és így tovább, ki tuja meddig.
Mint többen is kifogásolták, és az átvevő hatóság sem fogadta el, a Nyáregyházi utca aszfaltozását is fel kellett szedni, és majd új kopóréteget kap az utca eleje. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha történetesen a város, netán a helyi képviselő foglalkozott volna ezzel a kérdéssel, talán megérte volna néhány százezer forinttal megtoldani a javítási, netán annak idején az építési költségeket és az utca elején, a Hársfa utcáig, vagy legalább a Nyárfa utcáig kijavíttatni a csapnivaló állapotban levő utat, és nem megállni előtte néhány méterrel, otthagyva a gödröket. De hát hova is gondolok én, hogy mire van a képviselő? Neki biztosabb fontosabb dolga a fedett sportcsarnok, mintsem a körzetében élők normális útjai…)
Ma ugyan nem, de a jobb időjárási körülményeket kihasználva a parkoló átépítését is megkezdték. Arra persze még kíváncsi leszek, hogy a 40 főút becsatlakozó, és véleményem szerint erősen balesetveszélyes szakaszának hepehupásra sikeredett aszfaltozását is kijavítják-e, és lesz-e kikanyarodó és gyorsító sáv a Pilis felé vezető oldalon.
Többen persze -bizony joggal- vetették fel, hogy mindezen kijárat és kigyorsítás Ceglédbercel irányába éppen a templom és iskola előtti gyalogátkelő hely közvetlen szomszédságában kezdődik… (Tudom, néhányan megint azt fogják kiszűrni ebből a cikkből, hogy a hülye zsurnalisztának semmi nem jó, és mindenben csak a rosszat látja, ám kérdezze meg önmagától, mielőtt engem ledorongol, hogy ha az ő gyermeke lenne a következő, akit egy, a boltból kirohanó autós elgázol, mert siet, hogy kiférjen az érkező és bizony sokszor hosszú kocsisor előtt -bár nem mintha számítana fél perc, netán egy perc-, akkor is vajon csak akadékoskodom-e.)
Mindezek ellenére drukkolok a Pennynek, hiszen mint irsai városlakó, én is szeretném, ha végre lenne egy olcsó és nagyjából jó minőségű termékeket forgalmazó üzletünk.
Mert legyünk őszinték, a Tesco a belső átalakítás óta lényegesen szűkített kínálatával, a Coop a szerény választékával, magas áraival és a ’70-es éveket idéző hangulatával, a CBA a magas áraival, enervált személyzetével nem igazán jelent vonzó vásárlási lehetőséget; nem generálja az ember kedvét a pénzköltésre. Én úgy gondolom, ahhoz, hogy az ember jól érezze magát a saját városában/falujában, fontos, hogy elégedett legyen a kulturális, a sportolási, a bankolási, és a vásárlási lehetőségekkel is! (Röviden ezt hívjuk infrastruktúrának, aminek a minél magasabb fejlettsége a XXI. századi ember komfortérzetéhez hozzátartozik, különösen egy magát városnak nevező település esetében!)
– cser –
Mi nem szeretnénk megvárni, amíg megválasztott képviselőink elmesélik nekünk, hogy milyen jól is tették a dolgukat! Mi Önöket szeretnénk megkérdezni a Facebookon arról, hogy Önök szerint hogyan sikerült városunkban a 2015-ös esztendő! Most Önök értékelhetik a képviselők, a választott testület munkáját!
Ehhez a következő napokban különböző kérdéseket fogunk feltenni, amikre adott válaszaikkal Önök, választók fogják meghatározni, hogy választott képviselőik eltalálták-e az Önök prioritásait. Lehet, hogy néhány képviselő itt fogja megtudni, hogy a választókerülete lakossága mit is tartana fontosnak, mit is kellene képviselnie! No persze ehhez Önnek ismernie kell a képviselőjét! Erre is rá fogunk kérdezni!
Arra is keresnénk a válaszokat, hogy Önök, albertirsai lakosok, választó polgárok mit gondolnak, mik a legfontosabb tennivalók a városunkban. Most Ön értékelheti, Önök értékelhetik a megvalósult, vagy meg nem valósult ígéreteket! Mi megőriztük a választási célkitűzéseket, azok között is fogunk mazsolázni egy kicsit.
Most egy hosszabb „játékra” invitáljuk Önöket. Szeretnénk, ha velünk tartanának a végéig, s mi megígérjük, hogy az eredményeket összegzés után az első testületi ülésen vezetőink elé tárjuk, mint a városlakók akaratát!
A kérdések kizárólag a Facebook-on lesznek elérhetők. Egy kérdés 4 – 5 napig fut, utána új kérdés következik, de régit nem vesszük le.
Az összesítéskor neveket nem nézünk, számunkra az arány, és a válaszadók száma a fontos!
Azt gondolom, essünk neki!
– cser –
A sok huzavona után végre már látható módon finiséhez ért a beruházás, van rá esély, hogy hamarosan megnyílik városunkban is egy Penny Market.
Lehet örülni neki, lehet szidni, ám mégiscsak tény, hoz egy új versenyhelyzetet az élelmiszer piacon. A helyszín megválasztásával ugyan lehetne vitatkozni, ám érvek szólnak mellette, ellene is.
Minden bizonnyal oldani fogja a parkolási nehézségéket az evangélikus iskola és templom környékén – már amennyiben a „T. Szülők” és a „T. Hívők” lesznek annyira kreatívak, hogy beálljanak az üzlet parkolójába és nem kockáztatják meg inkább továbbra is a balesetveszélyes árokpartot, és az alig néhány helyes parkoló használatát (hogy arra miért volt szükség, amikor már tudtuk, hogy megépül az áruház, csak nem tudok rájönni! Hacsak azért nem, mert a döntéshozók megint nekiugrottak valaminek gondolkodás helyett….).
Persze néhányan izgulnak azon is, hogy a korábban csendes, amúgy meglehetősen szűk Nyáregyházi utcára és a nyugati végénél levő rettentően rossz kereszteződésre milyen hatással lesz a Dánosról érkezők száma. Hiszen valljuk be őszintén: a Dánosi út – Pesti út csomópontja meglehetősen messze áll az ideálistól, így vélhetően a Dános felől érkezők a könnyebb, jobban járható Nyáregyházi utcát fogják választani a macerás, rosszul fordulható, rosszul látható helyett!!
Ám ne szaladjuk előre ennyire, várjuk meg a tapasztalatokat! Sajnos ez a szokásos magyar mentalitás: elkészítünk valamit, aztán gondolkodunk azon, hogyan lehetne a káros hatásokat mérsékelni. Tesszük ezt ahelyett, hogy felmérnénk a várható terheléseket, megtennénk a szükséges lépéseket (mondjuk egy korszerűbb, esetleg körforgalmas, vagy lámpás csomópont kiépítése a Dánosi út – Pesti út találkozásánál -ha már rendes aszfaltra nem futja-; esetleg egy behajtani tilos tábla, célforgalmi kivétellel a Nyáregyházi utcára….).
Egyelőre örüljünk, hiszen lesz új vásárlási lehetőség, lesznek új munkahelyek, talán még Iparűzési adó bevétel is, és talán lesz igazi konkurenciája a Tesco-nak, aki persze már lépett egyet – ki tudja, miért?- a vásárlók megtartása érdekében. És bízzunk abban, hogy egy új nagy hipermarket megjelenése nem fogja negatívan befolyásolni a kis boltok helyzetét!
Összességében bizonyára jótékony hatása lesz a városra, legalábbis szeretném hinni!
– cser –
Kicsit talán messziről indulunk, ám fontosnak tartom elmondani, hogy a nemzet alapja a család, a család alapja az egészség. Városunkban ezt a két nagyon fontos alapkövét ismerték fel, és a család, mint mikroközösség kohéziójának erősítése érdekében Családi és egészségnapot rendeztek a strand területén.
Az egész napos programsorozat részeként remek szórakozási lehetőségeket biztosítottak a gyermekek számára részben színpadi műsorokkal, részben játék lehetőséggel, lufi hajtogatással, arcfestéssel.
A szervezők nem feledkeztek meg a felnőttekről sem, őket operett és nóta énekesek szórakoztatták.
Az egészség megőrzése érdekében csontkovács és különféle masszázs lehetőségek várták a kalandos kedvűeket, és mindenkit, aki ismerte, vagy nem ismerte, de szívesen kipróbálta ezt a fajta felfrissülési lehetőséget.
Mindehhez a strand rendezett, szép környezete igazán csodás keretet nyújtott!
A reggeli eső után az égiek megkönyörültek a rendezvény szervezőin, és már dél környékén meleg napfény simogatta a résztvevőket!
Ilyen csodás időben került sor a délutáni kultúr-programokra, amiben festőművészek, és amatőr festők, képíró és képző- és iparművész mutatta be alkotásait, amik akár azonnal megvásárolhatók is voltak. (Az albertirsai festőművészet jelenlegi helyzetéről, és az alkotókról külön cikksorozatot tervezünk.) Az ötlet nagyszerű volt, hiszen a szervezők rájöttek arra, hogy ha a város lakossága nem nagyon jár be a művelődési házba kiállításra, akkor a művészeti alkotásokat viszik ki a polgárok látogatta rendezvényre!
Mi ezzel a néhány fényképpel visszük el azok otthonába is a művészek üzenetét, akik nem tudtak ott lenni ezen a vasárnap délutánon.
 |
|
 |
A délután csúcspontját Gérné Mezősi Aranka szobrászművész – Békakirály, valamint Várhelyi György szobrászművész – Teknős című alkotásainak felavatása és átadása volt.
A két alkotás specialitása, ami a művészek elmondása szerint jelentősen nehezítette a feladatot az volt, hogy az „alapanyag” nem csupán fa, hanem még a talajba is kapaszkodik: egy-egy tuskó. Az alkotások témáját a helyszín, és a rendelkezésre álló „munkadarab” mérete határozta meg. Külön köszönet illeti művészeinket azért, mert a legnagyobb hőségben is kitartóan dolgoztak, hogy a hüllők mihamarabb a fürdőzők kedvenceivé válhassanak!
A művészek alkotásaikat térítésmentesen bocsátották a város részére!
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
A remek kezdeményezést remélem jövőre folytatás követi! Bízom benne, hogy akkor már lesznek valódi családi programok, ahol az apróságok a szülőkkel közösen vesznek részt ügyességi játékokban, sport- és játékos vetélkedőkben. Ha már egészségnap, akkor üdvös lenne ingyenes vérnyomás- és vércukor mérés, életviteli- és étkezési tanácsadás. Érdemes lenne kihasználni a programok szervezése során, hogy a strand területén van, tehát adott lehet némi vizes családi játék is!
– cser –
Hiába a kilátásba helyezett büntetés, a térfigyelő kamerára felhívó tábla, elterjedt a városban, hogy a kamera nem is igazi, így büntetéstől senkinek nem kell tartania. És a szemét megint a nyelvét öltögeti a szelektív gyűjtőkből (és mellé, miközben kommunális hulladékkal árasztja el azt!).
Sokat foglalkoztunk már a szelektív hulladékgyűjtő szigetek körüli állapotokkal; egészen pontosan áldatlan állapotokkal. (Hiába, mindenkinek megvan a vesszőparipája!) Ugyanis egyszerűen nem tudom elhinni, hogy emberek ennyire érzéketlenek és könyörtelenek legyenek egymás irányában (drasztikusan és tömören megfogalmazva: bunkók)!
Tudom, hogy attól, hogy én akár időről időre megírom az aktuális dohogásomat a témában, nem lesz jobb a helyzet! Mert az utóbbi években ismét megszoktuk, hogy a józan ész szava helyett csak a buták fegyelmezésének, a büntetésnek van foganatja. Már ha büntetnek egyáltalán. Tudom, szokták mondani, hogy minden törvény annyit ér, amennyit betartatni képesek belőle. Vajon a környezetvédelmi törvény mennyit ér itt, Albertirsán? Hiszen az világos, hogy szemetelő polgártársunk vélhetően képtelen felfogni, hogy önmaga egyszerre több közösségnek is tagja (mielőtt döbbenten megkérdezi, melyek ezek, gyorsan mondom: utca, városrész, város). És ahogy hetente kitakarít a saját lakásában és megszidja a gyereket, ha piszkos cipővel rálép a szőnyegre, vagy piszkos ruhával ráül az ágyra, éppen úgy kellene vigyázni az utca, a város tisztaságára is! Vagy netán összekeveri a dolgokat a lakásban, nem a helyére teszi. Mert tény, hogy az önkormányzatnak feladata a takarítás, feladata a szelektív szigetek rendben tartása. Azonban ahogy Ön is veszekedne a családjával, ha a nemtörődöm családtagok miatt naponta kellene takarítania, rendet raknia, úgy a várostól sem lehet elvárni, hogy naponta pakolja szét-össze a mások által összeszórt hulladékot, szemetet!
Azt mondja erre, hogy fizet érte? Téved! Csak hozzáfizet. Ha minden költségét meg kellene fizetni, bizonnyal húznánk a szánkat rendesen! Szerintem több ezer normális ember fel háborodna fel azon, hogy pár tahó miatt magasabb adót kell fizetnie!
Mert ne tessék azt hinni, hogy államnak, az önkormányzatnak van pénze! Nincs neki, mert nem nyomtathat, nem kereskedhet, nem végezhet olyan tevékenységet, amiért fizetés jár; az állam, tőlünk veszi el a pénzt, aminek egy részét az önkormányzatokon keresztül ránk költi. Tekintettel arra, hogy törvényben van szabályozva, hogy önmagára mennyit költhet, illetőleg mennyit kell költenie, a többlet kiadásokat, amiket néhány kétbites agyú okoz, azt adóemeléssel, új adó(k) bevezetésével tudja csak pótolni! Vagy költségcsökkentéssel. Tekintettel azonban, hogy néhány városatya számára a város nem, csak néhány vállveregetés és majd újabb szavazat számít, jelenleg városunk kasszája eléggé túlterhelt! A fürdő üzemeltetése is sokba kerül, és biztos vagyok abban, hogy nem rentábilis. Ráadásul nem volt betervezve a költségvetésbe! A város számára valódi bevételt jelentő saját Kft. létrehozása, ami viszont valóban hozhatna megtakarítást, és még akár bevételt is jelenthetne, napirendre sem került, az okosok jóvoltából! Rövidlátó „politikusok” személyes érdektől (vagy párt utasításra?) elvettek a város költségvetéséből éves szinten bő 7 millió forintot, és odaadták azoknak, akiknek semmi szükségük rá! De ez egy másik téma, amire hamarosan visszatérünk!
Most egyelőre maradjunk abban, hogy ha nem akarjuk elveszteni a szelektív szigeteinket (mert van néhány rövidlátó polgártársunk, akik a legegyszerűbb megoldást –„szüntessük meg és akkor nem lesz ilyen gond”- álláspontot képviselik), figyeljünk rájuk! Ne röstelljünk szólni, ha azt látjuk, hogy nem odavaló hulladékot helyeznek el benne, főleg mellette! Bár tapasztalatom szerint az ilyen alakok még sunyik is, hiszen a szelektív szigeteken reggelre alakul ki a káosz. Ez pedig azt jelenti, hogy tisztában van törvényellenes, ártalmas tettével. Ráadásul a hirtelen odakerült mennyiséget látva, többekben felmerülhet a talán jogos gyanú, hogy ez nem egy-két család, hanem valamiféle „nagyüzemi termelés” mocska, amit rázúdít a közösségre, miután a hasznot már lefölözte. Ráadásul úgy különösen dühítő a történet, ha mindez négy nappal(!) a szelektív gyűjtés utáni napon történik!
Úgy vélem hát, hogy ezek miatt az alakok miatt nem a tisztességes embereket kellene büntetni, hanem az ilyen sumák tolvajokat (tolvajok hiszen, mert azt a pénzt lopja el, miből időseket, betegeket, rászorultakat lehetne támogatni) kellene olyan példás büntetéssel sújtani, ami elrettentő lenne mindenki számára! Ezeket pedig, nyilvánosságra kellene hozni, és nem kellene eltekinteni szociális helyzet alapján a büntetés kiszabásától! Mert így joggal kérdezheti meg a törvénytisztelő, azt követő polgár, amit ma tőlem kérdezett: „A közpénzt miért kellett elkölteni kamerára, ha semmi haszna nincs?” Akkor talán az sem fordulhatna elő, hogy arany-metál színű új autóból fényes nappal pakolják ki a teli zsákot ott, ahol nem lehetne, s még én vagyok anyámba küldve, amiért szólni merek!
Vállaljuk, hogy oldalainkon helyt adunk minden olyan büntetésről szóló tájékoztatásnak (természetesen a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett!), amit az ilyen magatartás miatt szabtak ki!
Én pedig szólok, s ezek után is fogok szólni, mert a város az enyém is, és én tisztán, rendezetten szeretem (elfogadom én, ha valaki szemétdombon szeret élni, de akkor azt valósítsa meg a saját udvarában, kertjében, és a mocskát ne más nyakába varrja)! Ha valaki ezt nem képes felfogni elsőre, addig fogom neki mondani, amíg meg nem érti! S ha kell, akár a törvény szigorát is segítségül fogom hívni a tanításhoz! Mert hiszek abban, hogy józan ész és a tisztesség előbb-utóbb győzni fog, még egy ilyen buta és tisztességtelen világban is!
– cser –
Aki itt most neveket vár, annak nagy csalódást kell okozzunk, mert ha tudnánk sem mondhatnánk el! Az viszont tudjuk, és elmondjuk minden olvasónknak, hogy 2014-ben éves szinten 2,4 millió forinttal rövidítették meg sunyi emberek az idősek, a rászorulók megsegítésére, a város szépítésére, fejlesztésére, az orvosi ellátásra, az óvodai ellátásra szánt összegeket! Ám talán e képek alapján magára ismer valaki, esetleg más ismeri fel benne a szomszédját, ismerősét!
Mert ne legyenek illúzióink, akik a szelektív gyűjtőkbe dobálják a kommunális hulladékukat, azok a város pénzét, mindannyiunk pénzét költik el saját kényelmük érdekében! Mert ne mondja senki, hogy ő annyira szegény, hogy nem tud bemenni a városházára, és segítséget kérni a hulladékszállítási költségekre! Mert van a városnak kerete erre! Nem csak idősek, de valóban rászorulók is élhetek azzal a lehetőséggel, hogy a város átvállalja a hulladék szállítás díját!
Csak valóban, egyszerűbb megállni a szelektív gyűjtőnél a kocsival, és kihajigálni a zsákokat, esetleg a tárolók mögé eldugdosni a monitor kávákat, az elektroncsőtől megszabadított monitorokat!
És bizony, mindenki cinkostárs, aki nem szól rá a szemetelőkre, amikor meglátja őket!
„Napi szinten takarításból adódó szemételszállítási díja (konténeres hulladékszállítás, napi begyűjtés során keletkező költség): 200.000 Ft/hó” tájékoztatta portálunkat az Önkormányzat.
Mit is jelent ez a valóságban?
Annyit, hogy 175 főre jutó havi 60 literes tartály ürítési költségét sumákolják el, sarkosan fogalmazva lopják el a közösség pénzéből azok, akik azt hiszik, hogy szemétdomb és mocsok akkor nem szemétdomb és nem mocsok, ha nem a saját portájuk előtt, vagy közvetlen közelében van! Mindezt megtehetik addig, amíg a közösség tagjai mindezt szó nélkül hagyják!
Amíg hagyjuk, hogy a segélyekre, fejlesztésre, orvosi ellátásra fordítható költségkeretünket, amiket a mi adónkból oszt -fölöttébb szűkmarkúan- az állam a városnak sunyi alakok ellopják, a saját „rezsicsökkentésükre” használják fel, addig nem nézhetünk nyugodt lelkiismerettel időseink, rászorultjaink szemébe!
Az önkormányzatunk, nagyon helyesen, kamerákat szereltetett fel, egyelőre csak négy helyre. Az ötlet, úgy tűnik bevált, az azóta eltelt időszakban felére esett vissza a havi költség. Nem nehéz kiszámítani, hogy 1,2 milliót lehet évente megspórolni a mostani kamerákkal.
Ehhez az összeghez majd hozzá kell adni a büntetésekből befolyó összeget, és máris visszajön a maradék költség! Mert ne legyen senkinek illúziója, a 271/2001 (XII. 21.) Kormányrendelet szerint a bírság 1 500 – 50 000 Ft közötti összegben kerül kiszabásra a szabályokat semmibe vevőkkel szemben!
A későbbiek során igyekszünk időről időre beszámolni a kiszabott bírságok darabszámáról és összegéről, bízva abban, hogy ezzel is segítünk eltakarítani a városból a szemetet!
– cser –
Minden Olvasónknak Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánunk!
Boldog Húsvéti ünnepeket kívánunk minden Olvasónknak!
Városunk adataiért
kattintson a képre!
Adatszolgáltató: Időkép.hu
Amiről beszélnek