admin

Utazásaim során az utóbbi néhány esztendőben megfigyeltem, hogy legalábbis Kelet – Közép Európa jelentős térségeiben (így hazánkban is) az urbanizációs folyamatoknak egy válfaja rohamléptekkel zajlik. Arról van szó, hogy a kisebb települések érzékelhetően funkciójukat vesztve kiüresednek, lakosságuk elöregszik. Ez ma már nem csupán az aprófalvakra igaz. Jönnek utánuk a nagyközségek, a kis-, sőt sok esetben a térség fogalmai szerinti középvárosok is. Ennek a folyamatnak csupán néhány, valamely sajátos funkciót (turizmus, speciális nagyüzem jelenléte stb.) erőteljesen megjelenítő település képes ellenállni.

A fent említett falvak, városok aktív lakosai többségükben egy – egy, különösen jelentős nagyváros magjába, avagy agglomerációjába áramlanak.

A jelenség kétségkívül létezik. Értékelése alapos tanulmányt igényelne. Magam összességében negatív kicsengésűnek tartom. Egyik következményeként ugyanis a vidéki életmód hagyományos értékei pusztulnak, másik hatásrendszere pedig gyakorta már-már megoldhatatlan feladatok elé állítja némely nagyváros (metropolisz) életének szervezőit, irányítóit.

Hol van, miként viselkedik ebben a közegben Albertirsa? – kérdezhetjük. Bizony nagy szükségünk van manapság efféle kérdések megfogalmazására!

Városunk gazdaságföldrajzi helyzete speciális. Hivatalosan nem tartozunk ugyan Budapest agglomerációjába, ám a valóságban annak legalábbis a határán élünk (egyébként is: egy-egy nagyváros agglomerációjának a fogalma csakúgy, mint a területe – változik).

Nos, Albertirsát az elnéptelenedés nem veszélyezteti. Ellenkezőleg: 1992-ben tanyáztunk saját demográfiai mélypontunkon, amikor a lélekszámunk mintegy 10420 fő volt. Azóta (az ezredforduló környéki megugrással) közel egyenletesen nő a lakosság száma, amely jelenleg 13000 fő környékén alakul. Ugyanakkor néhány nagyobb cég (Aquarius, Faulhaber, MIRELITE-Mirsa) és tucatnyi kis – közép vállalkozás erősödése, munkahelyteremtő eredményei kevésnek bizonyulnak a hagyományos „alvóváros” jelleg meghaladására. Ennek eléréséhez jó néhány olyan tényezővel kellene rendelkeznünk, aminek fájdalom, de híján vagyunk. Ez szintén olyan kérdéskör, amelynek a kibontása messze meghaladja a jelen írás kereteit.

Itt és most, kellő önmérsékletet tanúsítva csupán arra a véleményemre koncentrálok, amely szerint Albertirsa az alvóvárosi státuszában is képes figyelemre méltó erőfelmutatásra.

Na, itt érkeztünk el 2018. Ádventjének legfontosabb helybéli tanulságához! Egy pillanatra sem állítom, hogy 2018. decembere csupán bíztató eredményeket hozott városunkban. Ám szép számmal akadtak ilyenek. Sorolhatnék akár nívós kulturális programokat ennek bizonyítékaként. Azonban másra gondolok. A jótékonysági programokra. Számuk nagy, eredményük igen jelentős volt. Csak elismerés jár a benne résztvevőknek! Ez akkor is igaz, ha kétségtelen, hogy nem mindegyikük érte el megfelelő mértékben a „célközönséget”. A jövőben az ilyen fiaskók körültekintő szervezéssel és feszes összehangolással kiküszöbölhetők.

Megítélésük fő szempontja a következő: egy települési közösség erejét, vitalitását többek között az mutatja meg, hogy mennyire képes gondoskodni elesett tagjairól. Albertirsa 2018. decemberében ismét (nem először) megmutatta, hogy ebben a vonatkozásban óriási energiák birtokosa. Van ebben a városban spiritusz és kurázsi, hogy közkeletű kifejezésekkel éljek. Vagyis, azon tulajdonságok egyikével mindenképp rendelkezik, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megvesse lábát a fentiekben leírt urbanizációs cunami közepette.

Ezek után csupán két feladatunk van: támaszkodni erre a belső energiára, és okosan számba venni egyéb lehetőségeinket. Azután jöhet a munka! Érdemes, mivel Albertirsa mindannyiunké!

Fazekas László
Polgármester

Az Országgyűlés előtt városunk közlekedési helyzete

November tizenötödikén súlyos baleset történt a Somogyi utcában, melynek következményeként egy lakóházban nagy károk keletkeztek és megrongálódott a közterületen lévő földgáz vezeték, valamint összetörött egy ott parkoló személygépkocsi is. Csak a szerencsének köszönhető, hogy érdemi személyi sérülést senki sem szenvedett. A szerencsétlenséget az eddigi vizsgálatok szerint, a lakóházba rohanó kamion vezetőjének rosszulléte okozta. Az esemény miatt egy idős házaspár előre láthatóan több hónapra elveszítette lakását, továbbá a környéken néhány órán át szünetelt a gázszolgáltatás.


Ez a cikk már megjelent a decemberi Szabad Híradóban. A Szabad Híradó már kapható a kijelölt árusító helyeken!

A kárt szenvedett családot néhány napra rokonok fogadták be. Ezután az önkormányzat rendelkezésükre bocsátott egy kétszobás, összkomfortos lakást, melyet házuk felújításáig használhatnak. Erre az időre a rezsiköltségeiket átvállaljuk. Továbbá az esetet követően azonnal százezer forint gyorssegélyben részesítettük Őket, s két héten keresztül ingyenesen biztosítottunk a számukra ebédet. E sorok írásakor egyeztetünk az Aquarius Cégcsoporttal a család további támogatásának lehetőségeiről. A lakóház felújításának részletei a biztosítók (lakás és gépkocsi) munkájának eredményétől függőek. Ennyi a baleset és közvetlen következményeinek rövid összefoglalása.
Az esemény óriási visszhangot váltott ki városunkban, melynek során rengetegen nyilvánítottak véleményt, sokan tettek fel kérdéseket a legkülönbözőbb fórumokon és formákban. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, rengeteg kritika érkezett az egyes belterületi utcáinkra zúduló hatalmas tehergépkocsi forgalom miatt, s bizony megjelentek az ítélkezők is.
Mindezek miatt szükségesnek tartom, hogy tételesen válaszoljak a téma kapcsán felmerült legjellemzőbb felvetésekre, kérdésekre.

Itt következnek lakótársaink gondolatai, s az azokkal érintett témákról közzétehető valós ismeretek, tények:

Az első sommás ítélet körülbelül így összegezhető: „elviselhetetlenül nagy a kamionforgalom Albertirsán. Az egész országban nincs erre példa.”

A válaszom: a Pesti – Vasút – Somogyi – Mikebudai út nyomvonalon csakugyan aggasztóan sok tehergépkocsi fordul meg naponta. Mindannyiunk érdeke, hogy ezen mielőbb változtassunk. Az persze erős túlzás, hogy az országban nincs példa ilyenre. Bizony van bőségesen (Neszmély stb. Természetes azonban, hogy nekünk a mi bajunk fáj leginkább.

„Ki a felelős az úthálózatot túlterhelő, veszélyhelyzetek sokaságát okozó rengeteg kamion jelenlétéért?” – kérdezik sokan.

A válaszom: a szóban forgó nehézgépjárművek azért közlekednek ezekben az utcákban, mivel a közreműködésüket igénylő albertirsai cégek döntő többsége a várost kettészelő vasútvonal déli oldalára települt. Ugyanakkor termékeik zömét Budapestre, vagy annak környékére kívánják eljuttatni. Fővárosunk viszont Albertirsától észak – északnyugati irányban van. Emiatt, elkerülő út hiányában a szállító járművek csak a város belterületén áthaladva teljesíthetik feladatukat. Az említett cégek közül messze a legnagyobb forgalmat az Aquarius Cégcsoport bonyolítja le. Ugyanakkor „felelősként” ezt a vállalkozást megjelölni erős leegyszerűsítés. Hogy miért gondolom így, az következő felvetésekre adott válaszaimból kiderül.

Miért adott az önkormányzat engedélyt az Aquarius Cégcsoport idetelepüléséhez?” – hangzik a másik kérdés.

A válaszom: azért, mert nem kellett hozzá önkormányzati engedély. Ám álljunk meg egy szóra ennél a felvetésnél! Az Aquarius Cégcsoport nem valamiféle üldözendő szereplője Albertirsának. Akkor sem az, ha a rengeteg kamion sokunknak okoz fejfájást. Jó ideje ez a vállalat Albertirsa három legnagyobb munkáltatójának egyike. Emellett pedig évről évre jócskán a legnagyobb összegű iparűzési adót fizeti be az önkormányzat kasszájába. E nélkül az összeg nélkül bizony az elmúlt két évtizedben számos beruházásunk megvalósításáról kényszerültünk volna lemondani.

„Miért nem épült Albertirsát elkerülő út már akkor, mielőtt az Aquarius Cégcsoport megkezdte itt a termelést?” – firtatják mások.

Az ezt számon kérők nem ismerik a cég történetét. Nos, az Aquarius nem egyszeri fejlesztésként, úgynevezett zöldmezős beruházás eredményeként került ide. Esetében szó sem volt állami kiemelt beruházásról, mint az Audi vagy a Mercédesz Győrbe, Kecskemétre településekor. Ellenkezőleg: rég megvolt kis telephelyen, apró vállalkozásként indult. Tulajdonosainak tehetsége révén nőtt évtizednyi idő alatt mind nagyobbá. Ezért a kezdetekkor szóba sem jött olyan kísérő infrastruktúra (energia ellátás, úthálózat stb) kiépítése, mint amilyenre évek óta szüksége van/lenne.

„Senki nem tesz semmit a helyzet megoldásáért” – hangzik egyesek ítélete.

Az eddigi eredményekből kiindulva érthető ez a vélekedés. A valóság azonban más. Terjedelmi okok miatt itt csupán az ügy megoldásáért eddig megtett legfontosabb lépéseket ismertetem.
1. Évtizednyi ideje megállapodtunk az Aquarius Cégcsoport tulajdonosaival, hogy egyenlő arányban osztozva a költségeken, elkészíttetjük az Albertirsát déli irányból elkerülő út terveit. Ez engedélyezési szinten jó néhány esztendővel ezelőtt realizálódott. Egyezségünk arra is kiterjed továbbá, hogy amennyiben állami forrásból támogatást (pénzt) kapunk az út megépítésére, s ahhoz saját erőként is hozzá kell tenni valamilyen összeget, azt is fele – fele arányban biztosítjuk.
El kell mondjam, hogy a 10,5 km hosszú elkerülő út mai áron két – három milliárd forintba kerül. Ez az összeg sajnos meghaladja az önkormányzat és az Aquarius lehetőségeit. Tehát az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen.

2. Az elmúlt másfél évtized során mind az Aquarius tulajdonosai, mind pedig magam és munkatársaim több csatornán igyekeztünk az állami döntéshozók figyelmét felhívni erre a problémára.
Ennek eredményeként 2010-ben Korondi Miklós (Jobbik), lapzártakor (2018. december 3-án) pedig Korózs Lajos (MSZP) intézett kérdést az Országgyűlés plenáris ülésén a közlekedésért felelős miniszterhez. Emellett idén áprilisban, a Vasút utcában lezajlott forgalom lassító demonstrációt követően, magam kezdeményeztem aláírásgyűjtést a kialakult helyzet állami kezelése érdekében. Az összegyűjtött közel hatszázötven aláírást átadtam körzetünk országgyűlési képviselőjének, Pogácsás Tibor Úrnak, akivel a napokban közösen fordultunk írásban Palkovics László miniszter úrhoz.

3. Esztendeje annak, hogy egy helyi vállalkozóval együttműködve próbálunk eredményesen lobbizni az elkerülő útért. A múltban egyébként több ilyen lépést tett az Aquarius tulajdonosi köre és magam is.

Kedves Lakótársaim!
Megértem a nagy kamionforgalom miatti aggodalmakat, és indulatokat. Pontosan tudom, hogy mit jelent a nyaranta napi több száz nehézgépjármű jelenléte útjainkon. Annál inkább így van, mivel magam is a leginkább érintett utcák egyikében lakom.
Ugyanakkor, az esetenkénti indulatos kitörések helyett csak okos, következetes és kitartó, együttműködő munkával változtathatunk a jelenlegi helyzeten. Mind több partnerünk akad ehhez helyben és másutt is.
Abban a reményben kívánok szép ünnepet és boldog új esztendőt valamennyi lakótársamnak, hogy rövidesen túlléphetünk ezen az állapoton.
Amennyiben sokan így akarjuk és teszünk érte, sikerülni fog! Márpedig kell, hogy sokan legyünk, s tegyünk így, hiszen Albertirsa mindannyiunké.

Fazekas László
Polgármester

Mikor kihez fordulhatunk 2018 decemberi hétvégeken baj esetén?*

 

 

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Ügyeleti idő:
Szombat: 12-22 h
Vasár- és/Ünnepnap: 8-22 h
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
december
01 – 02
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725, 06-20-3757-750
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
December
08 – 09
Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 06-53-312-294
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
December
15 – 16
Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. l0
T: 06-53-360-011, 06-20-9390-840
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
December
23 – 24
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
December
25 – 26
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725, 06-20-3757-750
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
December
29 – 30
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
December 31 –
Január 01
Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent I. u. 7
T: 06-53-376-581, 06-20-4247-460
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333

* Ügyeleti időben a szolgáltatási díjak magasabbak a hétköznapokon megszokottaknál.”!

 

Szurasenko DánielSzurasenkó Dániellel, magyar rekorderrel, a béke nagykövetével beszélgettem. Több zenekar mellett, a Miskolc Klezmer Band alapítójaként igen tevékeny zenei szereplő országszerte. Érdemes fölfelé ívelő pályáját nyomon követni és megismerni együtteseit és őt.

•       Mikor és hogyan került be a zene és zenélés az életedbe?

Egészen gyermekkoromban már a zene felé lettem terelve. Hála az Örökkévalónak, hogy családomban több zenész is van, zongoratanár, blockflötetanár, operaénekes is van rokonaim között, így egyértelmű volt már az általános iskolában a zenei neveltetés. Ének-zene-tánc tagozatra jártam, külön szolfézs, zeneirodalom, zenetörténelem órákkal, kórusfoglalkozásokkal, növendékhangversenyekkel. Hálás vagyok, hogy így alakult, mert a zene a legfontosabb dolog az életemben – természetesen Családom után.

•       Volt olyan személy, aki jelentős hatással volt zenei pályafutásodra?

Természetesen igen. Tanárom is és olyan művészek is, aki mai napig meghatározza a mindennapjaimat. Legnagyobb példaképem Cecilia Bartoli mezzoszoprán, aki a barokk énekművészetben a legkiválóbb a világon. Az ő jelleme, stílusa, egyedisége mindig inspirált arra, hogy sose maradjak átlagos. Legyen különleges, bármit is csinálok – még akkor is , ha az esetleg többeknek nem tetszik. Másik nagy példaképem Giovanni Antonini, aki a világ legjobb barokk kamarazenekarát az Il Giardino Armonico együttest alapította – blockflötésként. Volt szerencsém őt és Bartolit is élőben hallani, sosem fogom elfelejteni ezeket a pillanatokat. Aki pedig pályámon inspirált az Kállay Gábor tanár úr, akinek kurzusai, magánórái mindig elvarázsoltak. Ő nem csak kiváló művész, hanem egy fantasztikus ember is – nincs, aki ne szeresse őt!

•       Mikor fordultál a klezmer/jiddis zene irányába?

Ez egy különleges történet. Mindig is tudtam, hogy zsidó származású vagyok, s hogy felmenőim között Izraelben is éltek – s van olyan unokatestvérem, aki ma is ott él. 2017 januárjában kezdett ez benne fontossá válni. Talán elkezdtem felnőtté válni, érni, kezdett érdekelni honnan származom, ki is vagyok valójában, hová vezetnek a gyökereim. 2017-ben volt a brit milám és a bár micvóm – kissé késve, de bepótolva. Innentől egyenes volt az út, hogy megalapítsam az első professzionális klezmer zenekart Észak-Magyarország szívében, Miskolcon.

•       A Miskolc Klezmer Band az első zenekarod, avagy van más együttesekben szerzett tapasztalatod? 

Az első zenekarom – mely egy barokk kamarazenekar volt – 15 éves koromban alapítottam L’abbraccio della Musica néven, melynek jelentése: a zene ölelése.  Ezt követte a RecitaTrio – mely mai napig él és működik, és a Miskolc Klezmer Band, mely egy kuriózum nem csak a klezmer zene világában, hanem Miskolcon és Észak-Magyarországon különösen.

•       Hogy indultatok zenekarként? Honnan ismerted meg a tagokat?

Amikor az ember elindít egy együttest, nagyon nehéz megtalálni azokat a partnereket, akikkel együtt lehet működni minden téren. Különösen, ha egy olyan együttesről beszélünk, mely közel áll a zsidósághoz, s a zsidó kultúrát népszerűsíti. Úgy érzem, mára összeállt az a végleges csapat, akikkel nagyokat tudunk produkálni. Ők mind-mind professzionális, kiváló muzsikusok, több együttesben, több műfajban dolgoznak, ezáltal rendkívüli ízléssel, zenei érzékenységgel tudják megközelíteni a klezmer zene rejtélyeit.

•       Nagy a kínálat a klezmer zenekarok piacán?

Magyarországon több kiváló klezmer zenekar van, a világon meg van számos olyan együttes, ami világhírű. Természetesen itthon a legkiemelkedőbb a Budapest Klezmer Band Fegya vezetésével, mely az első talán hazánkban ebben a műfajban professzionális együttesként. Pontosan ezért  2019 januártól folyamatos tanulási időszakok lesznek rabbikkal az együttes tagjai számára, és szakmai konferenciák, kerekasztal beszélgetések mellett kutatási projekteket is indítok!

•       Milyen hosszútávú céljaitok vannak a Miskolc Klezmer Banddel?

Hosszú távú cél – mely hiszem, hogy nem csak álom marad – , hogy a Miskolc Klezmer Band legyen Európa egyik vezető klezmer együttese. Ezt óriási munka, próbafolyamatok és tanulás előzi meg, hisz a zenei tudás, értés és együttműködés mellett fontosnak tartom azt is, hogy az együttes tagjai egyaránt 100 %-ig értsék a darabok lényegét egy zsidó-szemüvegen keresztül.

•       Nagy célokat hosszú tervezés előz meg, vagy inkább ösztönösek a döntéseid?

Szükségesek a határozott, ösztönös döntések. Azonban én hiszem, hogy minden az Örökkévaló akaratából történik. Ha Ő úgy akarja, hogy mindez megvalósuljon, akkor ez így is lesz! Természetes a tervezés időszaka, az, hogy minden egyes lépés legyen meg, azok részletesen kidolgozva, hogy az ember elérje végső célját. Én karrieremben mindent – legyen az koncerthelyszín, koncertanyag választás, vagy marketing eszköz – céltudatosan teszek, mindezek egy terv részei.

•       Hol gyűjtitek a dalokat? Illetve vannak saját szerzeményeitek is?

Manapság az irodalmat nagyon könnyű megtalálni, hisz az online világ nyitva van előttünk. Azonban azok még sem elegek, hisz azokat a nótákat bárki játszhatja, aki rátalál. Én szeretnék gyűjtő munkát kezdeni, és pontosan ezért fogok januárban együttműködési megállapodást kötni 5 nagy európai klezmer együttessel, akikkel kölcsönösen műveket cserélünk és közös kutatómunkába kezdünk. Szeretnék dédnagyapám szülőföldjére, Moldovába utazni jövő tavasszal, ahol nem csak koncert miatt mennék, hanem kutatómunkát szeretnék folytatni az ottani zsidó kultúráról, zeneművészettel kapcsolatban.

•       Pályafutásod során fölléptél már templomban, zsinagógában, egyéb szakrális térben. Mit tapasztaltál, ott mennyire szólnak másként a dalok? Milyen hatással vannak rád a különböző helyszínek?

Szurasenko DánielÉn úgy érzem, hogy mindegyiknek meg van az otthona. Ha egy Vivaldit játszom, az igazán egy olasz – főként katolikus templomban, vagy egy itáliai kastélyban érzi magát otthon. Ha viszont Bachot, az egyértelmű , hogy evangélikus és református templomokban találja otthon magát. A darabok jellege, keletkezése, háttere – attól függetlenül, hogy főként szöveg nélküliek, hisz instrumentálisak – ugyanúgy megvannak, és nem véletlenül vannak a helyükön, ott , ahol.
Számomra minden helynek megvan a varázsa. Egy zsinagógának különösen. Kézzel tapintható a történelem. Mindig belegondolok, hogy itt hány reggeli imát mondtak együtt a közösségek, hány szombatfogadás volt. Csodás helyek egytől egyig, hálás vagyok, hogy történelmi helyeken is felléphetek.

•       Amióta megismertelek, azt látom, hogy igen tevékeny életet élsz és egymást követik a fellépések. Mi adja a motivációt? Mivel tudsz feltöltődni? Milyen célok hajtanak?

Igen, valóban. Évente körülbelül 150-200 koncert a cél és ez meg is van. Muszáj az embereknek hitet adnom, hogy megcsinálhatják ők is. El kell hinniük, hogy bármire képesek, és hogy nem a szürke élet az ideális. Mindenki legyen a legjobb abban, amit csinál – a ’legjobbat’ úgy sem fogjuk elérni, de fontos, hogy törekedjünk rá. Mindezt persze az Örökkévaló áldásával tehetjük!

•       Hogy készülsz az ünnepekre? Mit jelent számodra ez az időszak?

Hanuka koncert a Művészetek HázábanHamarosan ránk köszönt Hanuka, mely egy nagyon különleges ünnep. 5 koncertem is lesz, ami nagyon pozitív és biztató. Mégis ilyenkor az ünnep szentsége mellett a finom hanukai fánkokra tudok gondolni, amikkel idén csínján kell bánnom, mert épp fogyókúrázom. Nincs még egy vallás, ahol az ember élete ilyen szinten életforma. Mindennek megvan a rendelt módja és ideje. Az étkezéstől, a szórakozáson át az imákig. Minden ünnep egy-egy lelki, spirituális utazás, melyet ha az ember megpróbál megélni, úgy, ahogy azt az Örökkévaló rendelte, akkor egy csodás élet várhat rá. Én törekszem és igyekszem, bízom benne, hogy jó úton járok!

Köszönöm a válaszaid és további sok sikert kívánok az általad kitűzött cél felé vezető úton.

Gér Mihály Tamás

Mikor kihez fordulhatunk 2018 novemberi hétvégeken baj esetén?*

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Ügyeleti idő:
Szombat: 12-22 h
Vasár- és/Ünnepnap: 8-22 h
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
November
01 – 02
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u’ 44 .
T: 06-53- 350-703
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
November
03 – 04
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
November
10 – 11
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971
November
17 – 18
Dr. Boldizsár János
Cegléd, Buzogány utca 2.
T: 06-20-5702-348
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd. Eötvös tér l.
T: 06-20-9312-076
November
24 – 25
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971

* Ügyeleti időben a szolgáltatási díjak magasabbak a hétköznapokon megszokottaknál.”!

 

Mikor kihez fordulhatunk 2018 októberi hétvégeken baj esetén?*

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Ügyeleti idő:
Szombat: 12-22 h
Vasár- és/Ünnepnap: 8-22 h
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
Október
6 – 7
Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. l0
T: 06-53-360-011, 06-20-9390-840
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Október
13 – 14
Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 53/31 1-920, 06-20-3851-1411
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd. Eötvös tér l.
T: 06-20-9312-076
Október
20 – 21
Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 06-53-312-294
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Október
22 – 23
Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent I. u. 7
T: 06-53-376-581, 06-20-4247-460
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
Október
27 – 28
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521

* Ügyeleti időben a szolgáltatási díjak magasabbak a hétköznapokon megszokottaknál.”!

 

Pajti utcája2018. szeptember 20. verőfényes esti órák, csütörtök, Siklóson a Táncsics utcában. A nap már lemenőben, estefelé járunk, negyed hét magasságában. Megy le a nap, de fénye még belengi az árnyat adó platánokkal szegélyezett széles utcát. Egy pillanatra kimegyek az utcára „szomszéd nézőbe” ahogy ezen a barátságos vidéki helyen szokás, a két kutyám vidáman ott tüsténkedik mellettem. Nem szoktam hosszasan kiengedni Pajtit, de ha kicsit kimegyek, akkor mindig ott van velem, levakarhatatlan. Vidáman ugra-bugrál most is a lemenő nap fényében. Még nem tudja, hogy számára (is) hamarosan beborul az ég. Töredék másodpercek alatt történik minden, a kutya hirtelen megugrik, a jelekből látom, bizonyára macskát észlelt. Gondolkodás nélkül, nyílt egyenesen rohan át az úton a végzet felé. Az utcán tartózkodó szomszédok és magam is hamar felismerjük a veszélyt egy gyorsan közeledő autó formájában, nem úgy, mint a gyanútlan négylábú. Rémítő tőrdöfésként ér a bizonyosság, hogy a kutya az autó elé szaladt, még nem és mégis, már ott a felismerés, hogy igen, ez fog történni. Nincs idő bármit tenni, jóformán a lábamat sem tudom megmozdítani annyi idő alatt, amíg megtörténik a baj. Éles csattanás, tompa puffanás kíséretével, majd a kutyám rettenetes, éles sikoltása. Ez a két hang életem végéig kísérteni fog engem. Most már rohanok, rettegve, milyen látvány tárul majd a szemem elé, hogy fogom viszont látni azt a kutyát, aki nem csupán otthonom őrzője, házi kedvenc, de barátom, fogadott fivérem is a szó legnemesebb értelmében. Pajti

A kutyát, amelyiket születése pillanatától ismerem és, aki az ágyam közelében aludt a vackán. Ha tehetem, mindenhová magammal viszem, és aki a nyomomban jár, bármerre megyek. Végig sem merem gondolni, ez a barátom nincs többé és ilyen nyomorult körülmények között kellett végeznie. Rohanok baljós sejtelmekkel a szívemben az országút felé, több métert kell megtennem, hisz ezen a szakaszon hurcolta magával a kocsi a szegény állatot. Amikor odaérek, a jármű már az utca végén száguld, de egy pillanatra lefékez és megáll. A kutya közben már a járda felé biceg, de ekkor ezt még nem értem meg, az autóval vagyok elfoglalva, amely elkövette a gázolást. Két személy ül benne, a tragédia előérzetétől ködös aggyal csak homályosan látok, mintha egy férfi és egy nő ülne benn, két személy, az életkoruk nem világos, de inkább fiatalabbak. A kocsi fékez, ami egy pillanatra jó érzéssel tölt el, hiszen én biztosan ezt tenném a lelkiismeretemtől vezetve, hogy legalább megnézem, mit tettem, tudok e segíteni. Mintha a kocsi ajtaja is nyílna az egyik oldalon. De nem, csak múló pillanat volt, az ajtó vissza csapódik, gázt ad a sofőr, és uzsgyi a tett színhelyéről. A piros kombi, rendszámát és típusát nem tudom megmondani már, távozik is. Pár perc az egész, miközben a kutyám sántikálva, vérző hátsó lábbal botorkál mellettem. Felkapnám, rohannák vele az orvoshoz, elsőssegélyért, de látom csúnya sérülése van. Nem merem felemelni, mert nem akarok jobban ártani neki, és főként több fájdalmat nem szeretnék okozni neki, hiszen a kálváriák kálváriáját járta meg az imént. Az én kálváriám még csak most kezdődik. Már eddig is sok csalódás ért drága magyar honfitársaim részéről és a rög magyar valóság is már jó párszor ütött a pofámba erőteljes csapásokkal, de most még erősebb fokozat következik. Kíváncsiskodó szomszédok kerülnek elő, néhányan látták mi történt, a többieket az éles hangok csalták elő. Van aki unokájának magyarázza, „elütötték a kutyust”, mintha csak arról beszélne, hogy szép időnk van, mások nagy magabiztosan tudatják,az állatorvos nem fog kijönni Siklósról Siklósra, nem szokása. Igen ám, de nekem nincs autóm. Most mit tegyek? Kapjam a karomba és menjek vele, de hová? Hová vihetném este hatkor Siklóson, még ha fel is merném emelni a nyomorgatás veszélye nélkül a sérült állatot? Autót kéne keríteni a szomszédok közül majd mindnek van, a XXI. században nem luxus ugyan, de én nem rendelkezem vele. A szomszédaim maguktól nem ajánlják fel, hogy segítsenek a bajba jutott állaton. Talán az én hibám, de apám úgy tanított ne kérjek, ne könyörögjek senkinek. Telefonon beszélek a pécsi állatorvosunkkal, aki azon keresztül ad tanácsot és megígéri holnap el fog jönni. Annyiban megnyugtat, hogy ha a kutya a lábán jött be és mozog, akkor életveszély talán nem áll fenn. Elmondja, hogy a kutyát egy pécsi állatrendelő sem fogadná már aznap, legközelebb Szekszárdra, a tolnai megyeszékhelyre lehetne vinni. Szép kilátások. Persze mit akarok én a kutyámmal, ugye, ha az emberek sem kapnak megfelelő kórházi, egészségügyi ellátást sem ebben az országban, nemhogy vidéken, még Budapesten sem? Így kénytelen vagyok várni és szenvedni, a kutyámmal együtt másnapig. A szenvedéseimet azonban tetézik a megélt tapasztalatok a szomszédok viszonylagos közönye, időnként, érthetetlen, embertelen megközelítése. Egyikük például, igaz másnap, amikor kiderült, hogy Szekszárdra kellett volna vinni a kutyát, közölte, hogy nem lenne egyszerűbb elaltatni, mint ennyit költeni rá? Forog a gyomrom, háborog a lelkem, dübörög a szívem a haragtól, a felháborodástól. Nem, nem ért ő semmit. Ez nem káráló szárnyas, akit majd belefőznek a vasárnapi húslevesbe! Ő a barátom, a társam, a hűség hűsége, amit ember képtelen ezen a magas fokon képviselni, ahogy ő teszi. És itt élek, velük, ezekkel az emberekkel, akik ilyen értetlenek, szívtelenek. A másik felismerés az egészségügy, benne az állategészségügy, és a vidéki kisvárosok helyzete. Este hat körül történik egy baleset és nincs hová menni, nincs kihez fordulni. Normális helyzet ez? Pökhendi, évtizedek alatt vagyonossá lett állatorvosok, néhányból helyi potentát, városvezető is lett, megtehetik nagy gallérral, hogy nem mennek ki hívásra, életveszélyben lévő állathoz? Megtehetik, hogy olyanokat böffentsenek fel sötét lelkük mélyéről, hogy majd a természet elintézi és hasonlókat? Hát kik ők, legújabb kori Darwinok, vagy modern Istenek? Élet halál, remény és reményvesztettség urai?

A szörnyű gondolatok és felismerések örvényében lassan rájövök, hogy bár fogalmam sincs milyen károk érték a kutyát a baleset során, de az biztos, hogy rendkívül csúnyán sérült a hátsó lába, szőre, bőre lenyúzva, csont kilátszik, szinte ránézni sem merek, abba belegondolni meg, végképp nem, hogyan szenvedhet, mennyire fájhat neki. Kétségbeesett együttérző haragomban azt kívánom az autósnak, bárcsak ő is átélné ezt a fájdalmat, szenvedjen, sőt ennél rosszabbat, félelmetesebbet is kívánok, nem neki, annak, akit nagyon szeret vagy szeretni fog. Elszégyellem magam és megrémülök a saját hirtelen jött gyűlöletemtől. Én soha nem akarnék senkinek rosszat, mi történik most mégis velem? Kezdek becsavarodni a kétségbeesett fájdalomtól, ami a lelkemet gyötri a kutyám szenvedése láttán. Aztán kitisztul a fejem és bizonyossággá érik bennem a felismerés, egyetlen komoly büntetés létezik a számára, az élete végéig tartó lelkiismeret furdalás, csak ezt kívánom, az gyötörje. Nem azért, mert elgázolta a kutyát, hanem azért, mert teljesen biztosan túllépte az 50-es sebességkorlátot, fékezni nem tudott, de talán meg sem próbált. De leginkább azért érdemli meg, mert meg sem próbált segíteni, pedig aki valóban ismer engem, az tudja, hogy a keblemre öleltem volna és nem úgy reagáltam volna, mint az olaszliszkai lincselők. Nem is tehetném, mert én magam is valamelyest hibás vagyok és persze a butus kutyám hirtelen ugrott ki az útra, ezt kivédeni nem tudta volna Niki Lauda sem és senki, egy profi sofőr sem. A gázolási illemtan (lehet nem létezik ilyen, de ez esetben be kéne vezetni) azonban szerintem megköveteli, hogy megálljunk, ha már bajt okoztunk, legalább próbáljunk segíteni a károkat enyhíteni. Balzsamozta volna a lelkemet, ha akkor egy kis segítséget kapok. Sem én, sem a kutyám nem kaptunk. Számomra ez tovább erősíti Magyarország sanyarú mentális-lelki állapotáról alkotott lesújtó véleményemet. Az autóst azért sem tudom felmenteni, mert korábban is észleltem, de a baleset után is megfigyeltem, hogy vannak, akik lépésben, araszolva haladnak ebben az utcában, ahol nagyon sok idős ember, némelyik járókerettel közlekedve, gyerek és kutya valamint macska is él. Egy autós barátom, aki sokat közlekedik felénk a Táncsics utcában azt mondta, hogy járművezetőként az a tapasztalata, hogy azért is veszélyes a száguldás a sebességi korlát megszegése ebben az utcában, mert a vezetőfülkéből kitekintve csak a fák árnyéka látszik különösen napos melegben. Ha valaki, figyelmetlenül vezet (mert például mobiltelefonozik, vagy a nejével veszekszik stb.) illetve gyorsan közlekedik, akkor esélye sem lesz észlelni a járdaszegélyről hirtelen lelépő gyalogosokat, nem beszélve a macskákat kergető négylábúakról. Vajon történetünk antihőse, belegondolt abba, mi lett volna, ha például egy három év körüli gyermek gabalyodik a kocsija kerekébe és annak zúzza szét a lábát? Alig hiszem.

Miközben a kutyám sorsa még mindig kétséges, mivel a lassú, de teljes felgyógyulás és a láb teljes, esetleg részleges amputációja éppúgy benne van a pakliban, mélyen elgondolkodok a Táncsics utcai autókázás kérdésén is. Régóta itt él a családom, én magam pedig több, mint 15 éve (nagyapámék építették itt az egyik első házat 1956 körül), de úgy rémlik, hogy a kétezres évek közepén, végén csendesebb volt, mint mostanság. Egyrészt a Vasúti Vendéglő vonzza az autókat, aminek én nagyon örülök (már ha normálisan közlekednek), mert reklámmentes elfogulatlansággal mondom, hogy Tankó Ferenc étterme nagyon megérdemli a látogatottságot, még ha bizonyos értelemben a város peremén is van. Ezen kívül, mint csöndes utcácskán, ezen keresztül csorognak be sokan a város vérkeringésébe és a harmadik útvonal a vokányi országút, illetve a Pécs-villányi elkerülő út felé visz, amit szintén sokan használnak. A Vasúti Étterem felé nem lehet másfelől közelíteni, de könyörgöm, miért nem lehet a Vokányi utat a Rákóczi utca felől megközelíteni? Gyönyörű, csöndes, kellemes, árnyas utca a miénk, még azok is elismerik, akik nem itt élnek, akkor miért kell az autóforgalommal, a száguldással tönkretenni ezt az idillt? Ez szerintem a városvezetés felelőssége is. Sem a körzet önkormányzati képviselője, sem senki más a városvezetésből ilyesmivel nem foglalkozik.

Sőt, sikeresen beszerveztek nekünk minden év augusztus 20-ra egy autós rali versenyt. Valóban volt egy látszatérdeklődés a lakosság véleményével kapcsolatban, de a felhívás szövegének jellegéből is látszott, hogy inkább formális az érdeklődés, a szervezők elszántak voltak, hogy mindenképpen keresztül verik a versenyt. Sajnos, pont egy olyan utcában (többek közt), ahol sok idős, beteg ember és kisgyermek él. Kora reggeltől kora estig ment ezen a pihenőnapon az autó berregés, pihenni vagy nyugodtan dolgozni, bármit tenni lehetetlen volt. A veszélyességről és egyéb kellemetlenségről nem is beszélve. Ideje lenne most már, ha ez a város szélére vezető utca és annak lakossága is végre méltó megbecsülést kapna a városirányítás részéről. De lehet persze, hogy jó magyar szokás szerint megvárják majd az illetékesek, amíg valami komoly baj nem történik. Én mindenképpen indokoltnak tartanék egy további sebesség, sőt talán forgalom korlátozást is, és ennek érdekében minden fórumon el is követek majd mindent a rendelkezésemre álló eszközökkel. Bízom benne, hogy az itt élők felismerik ennek a jelentőségét és megértik, nem csak személyes okok vezetnek, hanem némi felelősségérzet is, ha már ezzel vert meg a sors és nem hagyta, hogy közönyös, pusztán önérdekű emberré váljak. Erre most már mindig emlékeztetni fog a bicegő kutyám, már ha túléli a felépülésre jósolt 1 hónapot.

A többi néma csend.

Rochi Ernő
Őajti és a szerző

Mit is lehet erre mondani? A rozsdának biztosan más a véleménye…

 

Hmmm... akkor ne edd!

Aki figyelmesen közlekedik a városunkban, a mai napig találkozhat ezzel a táblával!

 

Mikor kihez fordulhatunk 2018 szeptemberében hétvégente baj esetén?*

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Ügyeleti idő:
Szombat: 12-22 h
Vasár- és/Ünnepnap: 8-22 h
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
Szeptember
1 – 2
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Szeptember
8 – 9
Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 06-53-312-294
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Szeptember
15 – 16
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Szeptember
22 – 23
Dr. Boldizsár János
Cegléd, Buzogány utca 2.
T: 06-20-5702-348
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd. Eötvös tér l.
T: 06-20-9312-076
Szeptember
29 – 30
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6.
T: 53/312-405, 06-20-9437-971

* Ügyeleti időben a szolgáltatási díjak magasabbak a hétköznapokon megszokottaknál.”!

 

Mikor kihez fordulhatunk 2018 júliusában hétvégente baj esetén?*

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Ügyeleti idő:
Szombat: 12-22 h
Vasár- és/Ünnepnap: 8-22 h
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
Július
7 – 8
Dr. Gubik Zoltán
Törtel, Szent I. u. 7
T: 06-53-376-581, 06-20-4247-460
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Július
14 – 15
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Július
21– 22
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Dr. József András
Albertirsa, Táncsics M. u. 3.
06-20-5305-521
Július
28 – 29
Dr. Egedy Zsolt
Abony, Ceglédi út. l0
T: 06-53-360-011, 06-20-9390-840
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Bús László
Cegléd, Puskaporos u. 17.
T: 06-20-2479-420

* Az ügyelet, különösen a házhoz menő, díjtételei eltérhetnek a megszokottól!

 

A legutóbbi, rendkívüli testületi ülés számomra tiszta képet rajzolt a városban uralkodó ostobaságról. Bebizonyította, hogy akiknek a város érdekeit kellene képviselni, csupán kicsinyes, saját pecsenyéjüket sütögető emberek, akiknek sok helyen kellene lenni, kivéve ezt a képviselő testületet! Az igazi ostobaság az AH főszerkesztőjének menesztésében csúcsosodott ki, ahol nemhogy kilógott a politikai lóláb, hanem a kulturális bizottság elnökének mérhetetlen ostobasága okán kiesett az egész ló! Most mondják meg Kedves Olvasóink: valóban ilyen emberekre kell/szabad bíznunk ezt a várost?

Érdeklődéssel és figyelmesen követtem a rendkívüli testületi ülés élő közvetítését (de jó, hogy nem voltam ott!). Két olyan témában kellett újból határozni, amiben, ha normális ésszel gondolkodtak volna a képmutatóink képviselőink, nem kellett volna megismételni a szavazást!

Fel nem fogom – és még csak épelméjű magyarázatot sem kaptam arra -, hogy miért kellett megválni attól a főépítésztől, aki részt vett a város hosszú távú építészeti stratégiájának kidolgozásában együtt és közösen(!) azokkal az emberekkel, akik most (szembeköpve korábbi önmagukat -miféle népség az ilyen?!-) laput kötöttek a talpára. Attól aki fórumokon győzködte Albertirsa polgárait, hogy miért jó nekünk az Arculati Kézikönyv; s nem csupán bemutatta, véleményeket kért, de meg is alkotta azt. Ez által olyan mélyreható ismereteket szerzett a város építészeti kultúrájában, amilyennel egy „jött-ment” építész nem veheti fel a versenyt. Egy olyan ember -s ezt nem személyes indíttatásból írom-, aki egyszer már bizonyította, hogy nem igazán érti az itteni dolgokat, most pedig deklaráltan másodállásban látná el a feladatát, mert nincs ideje normális munkaidőben dolgozni. Igazából azt sem értem, ha tudta, hogy sem ideje, sem energiája nincs erre, miért jelentkezett egyáltalán? (Nyilván csak spekuláció, de adott esetben akár magyarázata lehetne a dolognak, hogy tisztában volt azzal, bármekkora sületlenséget is ír, mond, ő lesz a befutó, s igazából nem róható fel neki, hogy némi „aprópénzt” még szeretne összesepregetni a főállása mellett.) De mi lesz ennek az eredménye városunk számára?! Ezen vajon eltépelődtek-e drága képviselőnk, mielőtt gerinc nélkül beleolvadva az arctalan tömegbe felemelte a kezét, miközben behúzta a nyakát? De hiába. Az ésszerűtlenség, a racionális gondolkodás totális hiánya miatt a testület többsége meghozta a -bizton és nyugodt szívvel állíthatom- legrosszabb döntést, amit ebben a témában csak lehetett! Én meg döbbenten álltam ekkora fokú butaság előtt! Tényleg ilyen képviselők kellenek nekünk? Csak ilyeneket érdemlünk?

Ám ez csak a kezdet volt! A következő témában a testület többségének sikerült alulmúlnia önmagát is, pedig ezek után az már igazán nem volt egyszerű feladat! Szőke „Kapitány” és maroknyi, de lelkes csapata – bár néha voltak, lehettek volna – ésszerű ellenérveik – miután úgy találták, hogy a jelenlegi főszerkesztő nagyszerű ember, fantasztikus munkát végzett, elismerték, hogy végre egy normális újságot csinált a városi lapból, le a kalappal előtte és drukkolnak neki, mégiscsak kipenderítették. S tették mindezt úgy, hogy havi nyamvadt 8 ezer Forintot (éves szinten 96 000,- azaz Kilencvenhatezer forintról beszélünk! Tessék megjegyezni ezt a számot, később érdekes lesz még!) kívántak a főszerkesztő bérén megspórolni. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy ehhez az összeghez Mihály már nem ragaszkodott, el is engedte volna, ám a Csipet-csapat agyáig ez már nem jutott el. Naná, hiszen szemmel láthatóan ki akarták tekerni a fiatalember nyakát! Persze – ilyen, amikor a butaság szorgalommal párosul – , a végén csak kiderült, hogy tárgyilagos főszerkesztői cikkekre áhítozva, a Magyar Időkben hirdettetik meg az állást! -Pártlapban keresve pártatlan főszerkesztőt… hogy oda ne tipegjek! (Ezzel a lendülettel akár úgy is feladható lenne a hirdetés, hogy Kisebbségben levő kormánypárti képviselők keresnek talpnyaló bértollnokot alacsony fizetésért. Jelentkezni: világvége sarkon jobbra.).- Szóval nem csak az elfogultság iránti igény lólába lógott ki a zsákból, de itt az egész ló is kiesett! Én ezt vérlázító pofátlanságnak ítélem meg, az önkritika, az önkontroll és a jó ízlés teljes hiányának, a pozíció-féltés magasiskolájának! Ugyanis -figyelembe véve az AH-ban megjelent hirdetést és -ugyan nem tudom mivégre, de mégis- részemről belekalkulálva némi önmérsékletet úgy vélem, hogy a megjelentetni szándékozott hirdetés egy alkalommal való megjelentetése a tarifa táblázat szerint, fekete-fehér megjelenés esetén is minimum 150 000,- Ft + ÁFA, tehát 190 500,- Ft! – Csak emlékeztetőül: Mihály évi 96 000,- Ft-al (adókkal együtt nagyjából 140 000-el) kért többet, amit aztán visszavont, tehát nem kellett volna kifizetni!- Innen nyugodtan leszűrhetjük azt a következtetést, hogy az adófizetők pénzéért ők csak akkor szoktak aggódni, ha az nem egyes arcátlan képviselők érdekei szerinti költséget testesíti meg! (Igaz, ezt már akkor is észrevehettük, amikor apuka kilobbizta a gyerkőc fizetésemelését, no meg a költségtérítés emelését – csak tudnám miféle olyan költségek lehetnek Albertirsán, amit nem bír el a fizetés? – Mert ugye azt kell tudni, hogy ezeket a plusz pénzeket is a város költségvetése fizeti! Hogy pontos számokat is tudjak írni, megkíséreltem megnézni városunk honlapján a „Foglalkoztatottak létszáma és személyi juttatásai” menüpontot, de hogy, hogy sem, az pont éppen feltöltés alatt áll…)

Mindezek után nyilván ne menjünk bele abba a neveletlen, ostoba, tiszteletlen viselkedésbe, amit az az ember megengedett magának azzal az ő tudásával, ami neki van. Ha nem úgy lenne, hogy magam is drukkoltam a kissé kapkodó, fiatalos hevületében néha megfontolatlan, viszont feltétlenül jó stílusú, elfogulatlanul tudósító főszerkesztőnek, akkor is bántó lenne az a pofátlan arcátlan stílus, ahogy kicsinálták!

A vérlázító ülés számomra azt világította meg, hogy városunk képviselőinek -sajnos többsége- egyszerűen nincs tisztában azzal, miért ülnek ott, ahol ülnek! Egyszerűen fogalmuk nincs arról, hogy nekik nem egy pártot, nem a saját sértődöttségüket, hanem városunk-, az itt élő, választópolgárok(!!) érdekeit kell(ene) képviselniük, óvva, őrizve azt a büdzsét, ami amúgy is vékonyka lábakon egyensúlyoz a tengernyi kiadási kötelezettség és az alig-alig csordogáló, erősen megtépázott állami dotáció talaján, s igyekezni kellene a lehető legjobb minőségű szolgáltatást nyújtani a megbízóiknak! Nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy ők nem urai, hanem szolgái a város polgárainak, akiknek egyszer el kell majd számolniuk a tetteikkel, s hogy az emberek nem felejtenek!
Én úgy látom, úgy vélem, hogy ezek az emberek a tipikusan olyan tehetségtelen és/vagy kisstílű figurák, akik a hatalomhoz dörgölőzve próbálnak a felszínen maradni. Ezen véleményemet mi sem támasztja alá jobban, minthogy ehhez a két szégyenletes határozathoz egyiküknek sem volt bátorsága a nevét adni; leszavazták a név szerinti szavazást. Ellubickolnak az arctalanságban. Elbújnak a döntés felelőssége elől: a többség így határozott. Valóban, joggal mondhatják, hogy ez nem a szocializmus, ott ugyanis volt egy olyan jelmondat, hogy „Munkád mellé add a neved!”.

Azért én javasolnám jövőre Kedves Olvasóim, a szavazófülkékben átfontolni, hogy akarunk-e, szabad-e olyan embereket bejuttatni döntéshozatali pozíciókba, akik a saját arcukat sem merik vállalni egy-egy döntésükhöz! Akarunk-e olyan embereket látni a testületben, akik nem a város javát, hanem a saját hatalmi, netán személyes érdekeiket nézik!?

Kecser István főszerkesztő

– cser –

Mikor kihez fordulhatunk hétvégente baj esetén?*

 

Házhoz menő ügyelet* Rendelői ügyelet*
Az ügyelet ideje Cegléd, Ceglédbercel, Albertirsa,
Mikebuda, Csemő,
Abony,
Törtel, Jászkarajenő,
Kőröstetétlen
Nagykőrös, Nyársapát, Kocsér Cegléd Járás területén
Június
2 – 3
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6
T: 06-53-312-405, 06-20-9437-971
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Dr. Tóth Tivadar
Cegléd, Nádor u. 6
T: 06-53-312-405, 06-20-9437-971
Június
9 – 10
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Dr. Baksai Ferenc
Nagykőrös, Mintakert u. 32.
T: 06-20-9141-333
Dr. Ádám Tamás
Albertirsa, Dánosi u. 7
T: 06-53-370-783, 06-30-9428-707
Június
16– 17
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
Dr. Zsoldos Zoltán
Nagykőrös, Kecskeméti u. 44.
T: 06-53-350-703
Dr. Kárpáti László
Csemő, Petőfi S. u. 34.
T: 06-53-392-037,
06-20-91341-276
Június
23 – 24
Dr. Csapó István
Cegléd, Alkotmány u. 21.
T: 53/31 1-920, 06-20-3851-1411
Dr. Évin Sándor
Nyársapát, Vasút u. 6.
T: 06-53-389-023, 06-20-9782-740
Dr. Nagy Barnabás
Cegléd, Pesti út 28.
T: 06-30-9388-078
Június 30 –
Július 1
Dr. Cservény Antal
Cegléd, Malomtószél 13.
T: 06-53-312-294
Dr. Modor Péter
Kocsér, Szent István tér 5.
T: 06-53-359-725,
06-20-3757-750
Állatorvosi Rendelő és Patika
Cegléd. Eötvös tér l.
T: 06-20-9312-076

* Az ügyelet, különösen a házhoz menő, díjtételei eltérhetnek a megszokottól!

 

Időjárás

Városunk adataiért
kattintson a képre!HőtérképAdatszolgáltató: Időkép.hu

Archívum